KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szupercsapat

Sepsi László

The A-Team­ – amerikai, 2010. Rendezte: Joe Carnahan. Írta: Brian Bloom, Michael Brandt, Skip Woods. Kép: Mauro Fiore. Zene: Alan Silvestri. Szereplők: Liam Neeson (Hannibal), Bradley Cooper (Peck), Sharlto Copley (Murdock), Quinton „Rampage” Jackson (Baracus). Gyártó: Twentieth Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 121 perc.

 

Lemondva a Starsky és Hutch tálcán kínálkozó mintájáról, a Scott-fivérek produceri felügyelete mellett készül Szupercsapat-nagyjátékfilm a benne rejlő potenciál ellenére sem próbál ironikus retrómozi lenni. A számkivetett különleges osztag ennek köszönhetően gyors ráncfelvarráson ment keresztül: a vietnámi háború veteránjai helyett értelemszerűen négy iraki szuperkatona kerül a középpontba, valamint igazodva a meghatározó tömegfilmes trendekhez és megágyazva a későbbi folytatásoknak, az idei Szupercsapat rögvest azzal a bizonyos „soha el nem követett” háborús bűnnel indít, egyúttal bemutatva a négy hajdani ranger amúgy egy szempillantás alatt végbemenő összekovácsolódását. A Szupercsapat tagjaihoz hasonló elrajzolt karaktereket mozgató Füstölgő ászokat is jegyző Joe Carnahan direktor a Tony Scott-iskola eminenseként fazonírozza stilárisan is a 2010-es évek elvárásaihoz a nyolcvanas évek kultsorozatát. Miközben a cselekményt a kötelező idézeteken és szövegközi utalásokon túl is minden esetben önreflektív elemekkel dúsítja, egyúttal említett munkájához hasonlóan eltolja az eredeti széria által is képviselt – a CGI-nek köszönhetően esetenként szó szerint – rajzfilmbe hajló akciómozi felé. Eredettörténetről lévén szó, az idei Szupercsapat nyomokban sem tartalmazza a sorozat által bejáratott narratív sémát, ahogyan az erőszakábrázolás okán már a forrásműben is problémás családbarát vonal is végképp kiveszett. Liam Neeson Hannibálja közelebb áll a színész Taken-beli alakításához, mint az eredeti figurához, és a fegyverekből kilőtt golyók ezúttal rendre célba is találnak: patrióta töltetével, korrupt katonatisztjeivel, és tetszetős body countjával az idei Szupercsapat sokkal inkább kínálja a Rambo 2 és a nyomában sarjadt, militáns akciófilmek iraki háborúra hangszerelt változatát, mintsem a család minden tagjának szánt, kedves délutáni matinét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10257