KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ahol a szivárvány véget ér

Kovács Kata

Love, Rosie – angol-amerikai, 2014. Rendezte: Christian Ditter. Írta: Cecelia Ahern regényéből Juliette Towhidi. Kép: Christian Rein. Zene: Ralf Wengenmayr. Szereplők: Lily Collins (Rosie), Sam Claflin (Alex), Art Parkinson (Gary), Christian Cooke (Greg). Gyártó: Canyon Creek Films / Octagon Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 102 perc.

Az írás motívuma áll Cecelia Ahern (P.S. I Love You) Ahol a szivárvány véget ér című young adult regényének Rosie és Alex gyerekkorban kezdődő, e-mail-, chat- és sms-váltásokban elbeszélt románcának középpontjában. A viktoriánus lányregénybe illő, önsorsrontó pár melodrámai szálakkal szőtt története nem annyira a romantikus félreértések sorozatának, mint inkább a túlzott ifjonti büszkeség megnyilvánulásainak eredménye. A két legjobb barát maga előtt is titkolja valódi érzelmeit, mígnem egy hirtelen, fájdalmas utazás szakítja el őket egymástól (Alex Amerikába költözik), innentől pedig főként a szerencsétlen időzítéseken múlik, hogy szerelmük folyton meghiúsul. A regény moziadaptációjának csupán járulékos eleme, és nem formanyelvi vezérmotívuma a levélírás, középpontjában – ahogyan az angol címváltás: Love, Rosie is jelzi – pedig az érzelmes és öntudatos nőalak (Lily Collins) áll. Az azonban, hogy Rosie szobalányból szállodatulajdonossá avanzsál a filmben, ugyanolyan váratlan fordulat, mint ahogy magyarázat nélkül marad a tény is, hogy a – mindenféle karakterfejlődést nélkülöző – főhősök miért töltik fiatalkorukat attól frusztráltan, hogy nem képesek bevallani érzelmeiket. A nyitóképen Rosie, mint esküvői tanú ugyanolyan bánatos arccal ül egy menyegzői asztalnál, mint majd húsz évvel korábban sorstársa, Julia Roberts az Álljon meg a nászmenetben. Míg ez utóbbi a hoppon maradt barátnő jelenére koncentrált, vagyis a film középpontjában a legjobb barát esküvője állt, addig a mostani film egy masszív flashbackbe sűríti huszonöt év történetét – egyszóval sokat markol, de keveset fog. Mint ahogy arra sem keresi a választ, amire a közelmúltbeli zsánerrokonai (Egy nap, Időről időre, Az időutazó felsége): hogy valójában mi van ott, ahol a szivárvány véget ér, vagyis mi történik a nagy egymásra találás után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12117