KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

A hírek szerint az idei Cannes-i fesztiválon mutatják be a régóta beharangozott Eros-trilógiát, ami három különböző filmrendező egy-egy félórás kisjátékfilmjét fogja össze, középpontban a szexualitással. Michelangelo Antonioni műve, A dolgok veszélyes fonala egy negyvenéves pár házassági krízisét mutatja be, Wong Kar-vai és a Pedro Almodóvar helyére beugró Steven Soderbergh története egyelőre ismeretlen.

 

Folytatódik a klasszikus angol gyermekmesék megfilmesítésének divatja, ezúttal a terület megértőbb ismerője, Tim Burton jóvoltából, aki Roald Dahl 1964-ben írt meseregénye, a Willy Wonka és a csokoládégyár előkészületein dolgozik. A híres történet (amelynek motívumaiból többek között a Harry Potter-széria is szép számmal kölcsönzött) egy szegény kisfiúról szól, aki egy rejtélyes nyereményjáték egyik győzteseként részt vehet a titokzatos Willy Wonka földalatti csokoládébirodalmában tett körtúrán., amelynek végén minden kisgyermek elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. A címszerepre jelen pillanatban Johhny Depp a legesélyesebb.

 

Liv Ullman filmet rendez Ibsen Nóra című drámájából. Az eredetileg Cate Blanchettnek szánt főszerepre végül a Titanicból ismert Kate Winsletet kérte fel. A színésznő mellett Ullman a többi szerepet is neves filmszínészekre bízta, mint Tim Roth, John Cusack vagy a norvég Stellan Skarsgard.

 

Alan Moore után a modern képregény másik neves auteurje is divatba jön az Álomgyárban. Miközben Frank Miller teljes erőbedobással dolgozik saját művei forgatókönyv-változatain  (Batman, Ronin), hamarosan bemutatásra kerül az első számú hősnőjének, Elektrának szentelt mozifilm, Robert Rodriguez pedig hozzálátott a szerző legismertebb sorozata, a Sin City noir-képregényének megfilmesítéséhez.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1872