KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tükör

Tamás Amaryllis

 

A tavalyi Titanic vendégeként Budapesten járt Jafar Panahi vallomása szerint az ihlető forrás a Tükör elkészültéhez egy ismeretlen öregasszony látványa… Ült a padon, ölébe ejtett kézzel, pénzét számolgatva. Milyen lehet egy örökre zárt körben, téridőben létezni, a menekülés, a változás legcsekélyebb reménye nélkül? Akkor értette meg és érezte először, hogy az iráni társadalomban mindenki levehetetlen álarcot visel; csak a gyermek – legyen akár fiú, akár lány – bízik még abban, hogy soha sem fog szerepet játszani, mert önmaga kíván lenni.

A Tükör hőse, Mina iskolája előtt várakozik az anyjára, bal karja gipszben. Kicsit álmatag Seherezade-tekintettel nézi a világot, az élhetetlen, de mégis otthonául szolgáló dzsumbujvárosban. Bátran perlekedik mindenkivel; a férfiakkal is, akik majd, néhány esztendő teltével, leplek mögé bújtatják egész valóját. Cserfes hangja – bármily profánul is hangozzék – merész „tücsökzene” a líraiságát vesztett, kényszerglobalizálódott „modern apokalipszisben”.

A filmben szinte nem történik semmi – és minden megtörténik. Panahi filmje afféle filléres mozi, a film ős-, vagy ha tetszik legújabb korából. Semmi csalás, semmi szemfényvesztés, a legszebb mesenyelven egybesimul realitás és fikció. Panahi a felnőtt – s nem a szappanoperákkal butított – nézőnek készíti remekeit.

Focimeccs-időnyi a történet – háttérzajként lerobbant autókból, koszlott taxiállomások ósdi rádiókészülékein hallatszik a közvetítés –, míg Mina visszakerül oda, ahonnan igazán el sem veszett. Ha már a Tücsökzenét említettem, a véda-tanokban (is) magyarázatot kereső Szabó Lőrincet kell idéznem: „Kis gyermek voltam: nagy a világ és minden csupa kérdés, / csak válasz nincs sehol sem a hosszú úton.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2563