KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Taxi, Madrid

Turcsányi Sándor

 

Ismerjük a cowboyt, a gengsztert meg a tépelődő párttitkárt. (Egyik sem különb a Deákné vásznánál.) Most meg itt állunk Saura kicsinyt megkésett vásznánál, és törjük a fejünket ezen az ismerős problematikumon. Mint a bevezető mondatból jócskán kitetszik, odáig csak megvolnánk, hogy nekünk ki tetszik.

De kit, kiket ismernek a filmesek? Megbízható forrásokra hivatkozva állíthatom, a családjukat nem nagyon, mert folyton távol vannak, helyszínkeresés, forgatás, köz- és éjszakai élet, szóval a hajsza. Többségük embert se látott nagyon még, noha az nem is túl érdekes.

Egyvalakit biztosan ismernek és szeretnek. A taxisofőrt. Hozza, viszi a filmest, jópofa figura, izzad és szidja a kormányt (meg markolja is a kezével), tele a kocsija Wunderbaum Avocado Ultra Light illatosítóval, diszkréten megemlíti, hogy tegeződött Inna Csurikovával.

Csak Robert DeNiro nem ismeri a taxisokat, mert ő hónapokra elment bérkocsit vezetni a felkészülés jegyében, és ki látott már olyat, hogy két sofőr egy taxiban. Nem így filmünk idős mesterének társforgatókönyv-írója, ő állítólag liberálisra fuvaroztatta magát Madrid utcáin.

Látták Önök a Vörös Kolibrit?

Az milyen lenne, ha a Vérnász rendezője csinálta volna Spanyolország fővárosában? Saura mindjárt vagy öt taxist is elővezet. Éjszakások, még szép. A filmművészet bolhapiacán négy nappalos taxisért adnak egyegészkéttized éjszakásat.

Szerintem a forgatókönyv-írótárs valami túlszámlázási ügymenetbe keveredhetett, mert ezek a masiniszták igen randa, önbíráskodásra felette hajlamos fráterek (+fráterina). Rasszisták is, a basszisták nem érdekelnek senkit.

Ám mit tesz isten, családi szálon közéjük keveredik egy kakukktojás, egyikük majd csak kikölti bármi áron. Ördög ki tagadja, a liberális minimumot nem lehet elégszer felmondani, közmegegyezés az. Carlos Saura persze nem felejtett el filmet készíteni, ilyetén az átismétlendő házi feladat alatt néha felsejlik egy mozi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2906