KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Temetetlen múlt

Hungler Tímea

 

Nincs új a nap alatt – lehetne filmünk jelmondata, mely követve az ezredvég környezetbarát elveit, a recycle elvét tűzte zászlajára. Zemeckis rendező legújabb alkotásában nem bajlódott holmi eredeti forgatókönyvek megfilmesítésével, hanem a régi klasszikusokra hagyatkozott.

Hőseink, a középkorú álompár, a tehetségét még ebben az opusban is megcsillantani képes Michel Pfeiffer és a jobb napokat megélt Harrison Ford, kettesben maradnak, miután egyetemista korú lányuk másik városban folytatja tanulmányait. Újra induló közös életük akár idilli is lehetne, ha az asszony nyugalmát nem kezdenék ki túlvilági hangok, valamint a fürdőszobatükörben és a vízzel teli kádban rendszeresen felbukkanó húszas fehérnép. Filmünk első rétege ezen misztikus, szupernaturális vonulat, amelyben nem nehéz felfedezni a közelmúltból a Hatodik érzéket, filmtörténeti vonatkozásban pedig a gótikus horrorok alapmotívumát: a kísértetházat.

Érthető, hogy hősnőnk megtépázott idegrendszerének köszönhetően minden zugban szellemet lát, a szomszédban pedig gyilkosságot; Hitchcock mester Hátsó ablak című klasszikusának modorában Pfeiffer távcsővel kukkolja a szomszédságot, majd tanúja lesz egy gyilkosságnak, amiről aztán kiderül, hogy mégsem az.

A többi filmtörténeti vonatkozás inkább képekben, mint a történetvezetésben köszön vissza – igaz ebben mód felett. A játékidő alatt felfedeztem a Coppola- klasszikust, a Dementiát, Hitchcocktól a Psychót és A Manderley ház asszonyát, Adrian Lyne Végzetes vonzerőjét – sőt mivel az alkotásba még egy víz alatti zombie-támadás is belefér, Lucio Fulci horrormester Zombie-ját is.

Zemeckis védelmében egyetlen dolog hozható fel: a suspensnek valódi tudora; igaz, ezen izgatott várakozás végül is nem abban nyilvánul meg, hogy kicsoda a kísértetlány, s hogy mi köze hozzá a jó öreg Harrisonnak, hanem inkább abban, hogy hány film bukkan még fel a vásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3160