KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egyiptom hercege

Harmat György

 

Bizonyosan az én naivitásom, de meglepődtem a DreamWorks cég vadonatúj, Mózesről szóló produkciójának befejezésén. A mű ugyanis tulajdonképpen ott ér véget, hogy Izrael népe biztonsággal átér a „veres tenger” túlpartjára. Az utolsó kép ugyan a Szabadítót mutatja, amint jő lefelé a Sinai hegyéről a két kőtáblával a kezében, ám a tábláknak szinte csak a sziluettjét látjuk, hogy mi van rajtuk, azt nem.

Ugyan el nem tudom képzelni, hogyan vihető rajzfilmre a tízparancsolat, mégis úgy gondoltam, az Úr által „színről színre” ismert próféta ábrázolásához elengedhetetlen az aranyborjú históriája éppúgy, mint az isteni törvények.

Ha jobban belegondolunk, logikus, hogy az Egyiptom hercege, „a modern hollywoodi népművelés” terméke mindössze Mózes II. könyvének első egyharmadát dolgozza fel. „Mózes csudálatos megmenekülése és neveltetése, elhívatása”, felruháztatása csodatévő erővel, a Fáraó makacssága okán az egyiptomiakon esett tíz csapás, a zsidók Mózes vezette, Úr vezérelte szerencsés kivonulása a szolgaságból: pontosan az a kalandos mese, mely a serdületlen (és talán a serdülő) ifjúság szórakoztatására és okulására szolgál.

Az viszont külön figyelmet érdemel, hogy mekkora hangsúlyt kap két olyan motívum, melyekre az Ótestamentum még csak nem is utal. Huszadik századi szem kellett hozzá, hogy a szent szöveg néhány mondatában észrevegye, a modern művész érzéke, hogy belőlük kibontsa az identitás (a zsidó Mózes, szolgák testvére egyiptomi főúrként nevelkedik) és a barátság - árulás (arra a Fáraóra támad, aki gyermek- és ifjúkora hű társa volt) drámáját. „Az egész eddigi életem hazugság”, „egy királyságot sem lehet rabszolgaságra építeni” – hangoznak az igencsak mai mondatok a bibliai történet igényes, változó intenzitású (üresjáratokban sem szűkölködő), legalább két zseniális „mozgó képzőművészeti egységet” felvonultató (Mózes falirajzokban megelevenedő álma; a csapások) animációs filmváltozatában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3974