KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/március
JANCSÓ MIKLÓS
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 1. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Schreiber András: Két szűk esztendő Beszélgetés Havas Ágnessel
MELODRÁMA
• Pápai Zsolt: Pátosz és realizmus John Cassavetes modern melodrámái
• Kovács Ilona: Ha a botrány elmarad [RÉSZLET] Apácasors Diderot-tól napjainkig
LATIN BŰNÖK
• Géczi Zoltán: Latin bűn A latin-amerikai thriller evolúciója
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Czigány Tamás (1928-2014)
LATIN BŰNÖK
• Sepsi László: Foggal-körömmel Latin-amerikai horrorfilmek
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + fém [RÉSZLET] Paul Verhoeven – 2. rész
• Andorka György: Engedelmes test Robotzsaru
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Csonka napok Új szerb film
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Ki ölte meg Bambit? Julien Temple Sex Pistols-filmjei
TELEVÍZÓ
• Gáncsos Kármen: Éjjel-nappal fikció Televíziós dokurealizmus
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Én és énke a filmvásznon Amszterdam
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: A börtönből jött királyfi Joyce Maynard: Nyárutó
• Baski Sándor: Családi pótlék Jason Reitman: Nyárutó
KRITIKA
• Pályi András: Kérdések a múlthoz Wałęsa – A remény embere
• Huber Zoltán: Variációk kanapéra Couch Surf
• Nagy V. Gergő: Vissza a kamaszkorba Megdönteni Hajnal Tímeát
• Muhi Klára: Azok a régi hengergőzések Szerelempatak
MOZI
• Csiger Ádám: A plebejus herceg
• Baski Sándor: A Grand Budapest Hotel
• Kránicz Bence: Prince Avalanche – Texas hercege
• Forgács Nóra Kinga: Vijay és én
• Sepsi László: Én, Frankenstein
• Andorka György: Téli mese
• Huber Zoltán: Herkules legendája
• Roboz Gábor: Nyomtalanul
• Varró Attila: Műkincsvadászok
• Horváth Eszter: Idegen a tónál
• Kovács Kata: Végtelen szerelem
DVD
• Pápai Zsolt: Meteo
• Csiger Ádám: Mozimaraton: Akciófilmek hétvégére díszdoboz
• Soós Tamás Dénes: Hamarosan…
• Tosoki Gyula: Félelmetes nap
• Soós Tamás Dénes: A folyosó túloldalán

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szép új világok

Az útvesztő

Sokadik nekifutás

Jankovics Márton

A zsarnoki felnőtt-társadalom rémképe mind gyakoribb.

Változnak az idők, és velük együtt változnak a vászonra felkúszó kollektív félelmeink is. Hol vannak már a 70-es évek horrorjainak démoni gyerekei, vagy a Mechanikus narancs erőszakos és érthetetlen szlenget beszélő kamaszhordái? A fókusz mára eltolódott, és a következő generációk elvadulása miatt aggódó szülői nézőpont helyett, a tinédzserek félelmei kapják a főszerepet. Így lett Hollywood egyik jövedelmező exportcikke egy elnyomó felnőtt-társadalom rémképe, mely merev szabályok közé szorítja, kényszerpályára állítja, és puszta eszközzé degradálja saját fiataljait.

Az éhezők viadala nyomdokain járó young adult disztópiák eme divathullámának egyik jellegzetes egyede Az útvesztő is, mely túl sokkal nem járul hozzá a műfaj eszközkészletéhez. A többi trónkövetelőhöz hasonlóan, úgy tűnik, ő is az utánzást tartja a legcélravezetőbb taktikának. James Dashner regényfolyamának és az azon alapuló filmnek az egyetlen figyelemre méltó újítása az in medias res dramaturgia, mellyel minket és a szereplőket betaszít a furcsa és kényelmetlen alaphelyzetbe.

A körülményes expozíciót sutba vágó felütés tehát jól működik, kérdések sorát ültetve el a nézőben: Mi ez az egész labirintus? Miért nem emlékeznek az ideküldött gyerekek a múltjukra? Miféle lények motoszkálnak odakint? Ám ahogy telik az idő, és sorban kapjuk a banálisabbnál banálisabb válaszokat ezekre a kérdésekre, rohamosan lanyhul a kezdeti feszültség is. A film ugyan jó érzékkel hagyja el az alapmű néhány fölösleges elemét, ám azzal, hogy még tovább áramvonalasítja az eleve nem túl komplex karaktereket, végleg kétdimenzióssá teszi őket. A szereplőknek szinte a homlokán villog a felirat, hogy milyen dramaturgiai célra szerződtették őket. Egyre laposabb konfliktusaikba csak a tisztességesen megkomponált üldözési jelenetek visznek némi izgalmat, melyek aztán a folytatásnak szemérmetlenül megágyazó fináléba torkollnak. A nézőt közben mindvégig ugyanaz az érzés gyötri, mint Thomast, az útvesztőbe amnéziásan bedobott főhőst: hogy ezt az egészet már látta valahol.   

  

AZ ÚTVESZTŐ (The Maze Runner) – amerikai, 2014. Rendezte: Wes Ball. Írta:

James Dashner regényéből Noah Oppenheim és Grant Pierce Myers. Kép:

Enrique Chediak. Zene: John Paesano. Szereplők: Dylan O'Brian (Thomas), Will Poulter (Gally), Thomas Brodie-Sangster (Newt), Kaya Scodelario (Teresa). Gyártó: 20th Century Fox / Gotham Group. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 113 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/10 41-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11934