KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/április
JANCSÓ MIKLÓS
• Báron György: Képek a hagyatékból A formalista és a moralista Jancsó
• Pintér Judit: Éljen Garibaldi! Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója
• Muhi Klára: Jancsó-domb Beszélgetés Kende Jánossal
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
MESTERKURZUS
• Forgách András: A háromnevű Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
• Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! Wes Anderson képkompozíciói
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
• Kránicz Bence: Mona Lisa meséje Hollywoodi képhamisítók
• Géczi Zoltán: A Führer múzeuma Műkincsrablók, műkincsvadászok
MAGYAR MŰHELY
• Szalay Dorottya: Trenden innen és túl Magyar kísérleti filmes körkép
• Lichter Péter: Láthatatlan határsértések Kísérleti kerekasztal
• Schubert Gusztáv: Kontracinema.com A kísérleti film honlapja
FESZTIVÁL
• Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója Frankofón Filmnapok
• Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból Beszélgetés Guillaume Brac-kal
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A szélcsend hullámain A mai bolgár film
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Digitális operaház Társművészetek a mozikban
TELEVÍZÓ
• Roboz Gábor: A lápvidék rémei A törvény nevében
FILM / REGÉNY
• Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak
KRITIKA
• Varró Attila: Művészi véna Műkincsrablók, műkincsvadászok
• Margitházi Beja: Vissza a természethez Viharsarok
MOZI
• Kolozsi László: Gyermekeink
• Barkóczi Janka: Az ártatlanság virágai
• Forgács Nóra Kinga: Mr. Morgan utolsó szerelme
• Margitházi Beja: A hang ereje
• Vajda Judit: Szerelem a felhők felett
• Alföldi Nóra: 9 hónap letöltendő
DVD
• Nagy V. Gergő: Buffalo Bill és az indiánok
• Pápai Zsolt: Nebraska
• Soós Tamás Dénes: Világvége
• Bocsor Péter: Moby Dick
• Géczi Zoltán: Oldboy (2013)
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Anne Frank képregényes naplója

Korábban magyarul is jelent már meg képregény Anne Frank életéről, az 1942 és 1944 között vezetett, történelmi dokumentumként és irodalmi műként is értékes napló adaptációja viszont újdonság. Az Anne Frank Alapítvány ráadásul kifejezetten izgalmas alkotókat kért fel az átdolgozásra: Ari Folmant és David Polonskyt, a Libanoni keringő rendezőjét és művészeti vezetőjét. Az izraeli animációs remekmű nemcsak háborús dokumentumfilmként volt hiteles, hanem az emlékezés megbízhatatlan természetéről és a traumákhoz való ragaszkodásról is egyéni hangon szólt. Igaz, hogy jól ismerjük Anne Frank történetét, de joggal bízhattunk benne, hogy ilyen kaliberű művészek képesek új fénytörésben láttatni a holokauszt máig legismertebb írásos emlékét.

Nos, a napló merész feldolgozására vagy radikális áthangolására Folmanék nem vállalkoztak. Annak tudatában, milyen sokan ismerik és tartják szinte szent szövegnek az amszterdami kamaszlány bujkálása alatt írt naplóját, az író és a rajzoló azt tűzték ki célként, hogy minél frappánsabban és a lényeget megőrizve sűrítsék az eredetit. Noha a legtöbbször eredményesen írják át párbeszédes formába a történéseket, számos hosszabb szövegrészt is beiktatnak, így a képregény meglehetősen konzervatív adaptációnak minősül – legalábbis abban az értelemben, ahogy azt a túlnarrált magyar adaptációs hagyományban megszokhattuk. Másrészt viszont Polonsky képzőművészeti referenciákkal, tervrajzokat vagy akár reklámgrafikákat idéző oldalakkal teszi dinamikusabbá a naplót, és különös figyelmet szentel Anne álmainak. Ezek a nyomasztóan szürreális oldalak idézik meg leginkább a Libanoni keringő atmoszféráját. Igazságtalan volna tehát azt mondani, hogy Folman megelégedett a napló egyszerű felképesítésével, inkább arról van szó, hogy bevallottan minél többet akart megőrizni Anne önelemző vagy szüleihez fűződő kapcsolatát boncolgató bejegyzéseiből, vagyis azokból a részletekből, amelyeket képregényes formába átfordítani sokkal több oldalt igényelne, mint amennyiben Polonskyval gondolkodtak.

Érthető, hogy Folman nem szívesen hagyta el ezeket a részeket. Anne Frank naplójának lényege éppen az, hogy szerzőjét a folyamatos életveszélyben is mély érzésű lánynak ismerjük meg, aki nem a borzalmakon kesereg, hanem minden áron élni akar. Polonsky karakterrajzai találóak, tisztavonalas stílusa harmonikus, az új változat így az a fajta konzervatív adaptáció, amit Anne Frankkal és a képregény médiumával ismerkedők élvezhetnek elsősorban, de a rendszeres képregényolvasók is találnak benne váratlan megoldásokat.

Ari Folman – David Polonsky: Anne Frank naplója. Színes, puhafedeles, 156 oldal. Kiadó: Park.

 

Thor legjobb formájában

Füzetben már olvashattuk a kalandjait, de önálló Thor-kötet eddig nem jelent meg Magyarországon. A klasszikus és kortárs történetekből vegyesen válogató, újságárusoknál kapható Nagy Marvel Képregénygyűjtemény részeként megjelent album ideális az ismerkedéshez az asgardi istennel. Nem igényli túlzottan az előzmények ismeretét és a régi karaktereket is újra bevezeti, elsősorban pedig lenyűgöző sűrítménye és továbbgondolása a főhős lényegének. Thor a Marvel-panteon nagy magányosa, aki más szférából jött, mint a Bosszú Angyalainak többi tagja. Most az isten háta mögött, Oklahomában építené fel a semmiből Asgardot. Az otthonteremtés és a társas lét elemi igénye ugyanakkor sebezhetővé teszi azt is, akinek az ereje minden földi halandóénál hatalmasabb.

A kétezres években remek szériát futó J. Michael Straczynski bámulatos érzékkel váltogatja a kisvárosiak és az asgardiak találkozásaiból születő, abszurd humorú jeleneteket a high fantasy műfaját körvonalazó, komor és fenséges tónusokkal. Eközben arra is talál módot, hogy a földi válságokat – a New Orleans-i pusztulást, az afrikai polgárháborúkat – is szokatlan nézőpontokból mutassa meg. Olivier Coipel letisztult, tágas, világos képein pedig a kozmikus magány és a végtelen szabadság kéz a kézben járó alapélménye válik átélhetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13720