KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/április
JANCSÓ MIKLÓS
• Báron György: Képek a hagyatékból A formalista és a moralista Jancsó
• Pintér Judit: Éljen Garibaldi! Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója
• Muhi Klára: Jancsó-domb Beszélgetés Kende Jánossal
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
MESTERKURZUS
• Forgách András: A háromnevű Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
• Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! Wes Anderson képkompozíciói
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
• Kránicz Bence: Mona Lisa meséje Hollywoodi képhamisítók
• Géczi Zoltán: A Führer múzeuma Műkincsrablók, műkincsvadászok
MAGYAR MŰHELY
• Szalay Dorottya: Trenden innen és túl Magyar kísérleti filmes körkép
• Lichter Péter: Láthatatlan határsértések Kísérleti kerekasztal
• Schubert Gusztáv: Kontracinema.com A kísérleti film honlapja
FESZTIVÁL
• Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója Frankofón Filmnapok
• Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból Beszélgetés Guillaume Brac-kal
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A szélcsend hullámain A mai bolgár film
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Digitális operaház Társművészetek a mozikban
TELEVÍZÓ
• Roboz Gábor: A lápvidék rémei A törvény nevében
FILM / REGÉNY
• Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak
KRITIKA
• Varró Attila: Művészi véna Műkincsrablók, műkincsvadászok
• Margitházi Beja: Vissza a természethez Viharsarok
MOZI
• Kolozsi László: Gyermekeink
• Barkóczi Janka: Az ártatlanság virágai
• Forgács Nóra Kinga: Mr. Morgan utolsó szerelme
• Margitházi Beja: A hang ereje
• Vajda Judit: Szerelem a felhők felett
• Alföldi Nóra: 9 hónap letöltendő
DVD
• Nagy V. Gergő: Buffalo Bill és az indiánok
• Pápai Zsolt: Nebraska
• Soós Tamás Dénes: Világvége
• Bocsor Péter: Moby Dick
• Géczi Zoltán: Oldboy (2013)
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tanmesék a szexről

Szemadám György

 

A maga módján kuriózum ez a film. Meggyőződésem ugyanis, hogy Siklósi Szilveszter opuszát a magyar filmgyártás egyik örök mélypontjaként fogja számontartani a hálás utókor. És nem csak szakmai, de erkölcsi tekintetben is. No nem! Nem azért, mert botrányos szex-attrakciók zajlanak a vetítővásznon. Éppen ellenkezőleg: mert becsali – és megtévesztő – cím mögött két olyan vértelen történetke húzódik meg, melyekben a legilledelmesebb és legunalmasabban „aktuális” közhelyek szólnak nem a szexről, hanem a szexuális nyomorról. Erkölcstelennek tartom ugyan az utóbbi évek szexiparának giccsáradatát, mely oly jól kezelhető eszköz a tömegember-termelés futószalagján, de még ennél is visszatetszőbb számomra, ha az erre kondicionált-deformált ember még a neki járó húskonzervet is üresen kapja kézbe. Mert miről is szólnak a történetek? Egy vidéki tanítónőről, aki felismervén az önálló lakáshoz jutás reménytelenségét, s feltételezhetően elunván a parkok sötétjében való szeretkezések kényelmetlenségét, hétvégi kurvának szegődik el egy elegáns szállodába, illetve egy fiatal házaspárról, akik hasonló indítékokból beköltöznek egy tanács hivatali helyiségébe, ahol az alkalmi szeretkezések lehetősége fejében kiváló munkát végeznek. Az első történet ugyan kiváló üzleti érzékkel tapint rá arra a tényre, hogy a „legősibb női foglalkozás”-nak hazudott pálya, mondhatni a „társadalmunk érdeklődésének homlokterébe” került (lásd: a Zalatnay–Cicciolina jelenséget, illetve a K1, K2 és Kn filmek sorozatát), s hogy lassanként a legmagasabb presztízsű tevékenységek egyikévé válik, ám egészen sajátos módon egy Altay Margit-leányregény édelgésével és szemérmességével teszi ezt elfogadhatóvá. Az Eszenyi Enikő-alakította főhősnő testéből egy centiméternyivel sem látszik több a filmben, mint amit egy strandon láthatunk, megkímél minket a film a hétvégi munkavégzés mégoly esztétikus tálalásától is, csupán azt érzékeljük, hogy ez a vidéki tanítónő elegáns étteremben vacsorázik, jóképű férfiakkal – akik minden szempontból felülmúlják nutriaszar-szagú és kissé mulya szerelmét –, s annak fejébe, hogy nylonharisnyáját ügyesen tudja a kristálycsillárra dobni, reggelente kemény valutával díszített éjjeliszekrény mellett ébred, egy drága szállodában. Hát van épeszű magyar honleány, aki ne irigyelhetné ezen idilli életéért? A másik történet is oly könnyeden, oly könnyes-mosolygós ártatlansággal sorolgatja a bohó fiatalság lakáshoz jutásának (egymáshoz jutásának) problémáit, és a nem kevésbé bohókás hivatali élet furcsaságait, hogy az ember önkéntelenül is arra gondol: hátha csak az a baja ennek az országnak, hogy nincs elég humorérzéke, s nem tudja a dolgait könnyedén venni. Hisz végül is minden rendben megy: a szituációk állandóan ismétlődnek, ezért aztán rend van, és ugyanazért ez a film is olcsó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5453