KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/április
JANCSÓ MIKLÓS
• Báron György: Képek a hagyatékból A formalista és a moralista Jancsó
• Pintér Judit: Éljen Garibaldi! Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója
• Muhi Klára: Jancsó-domb Beszélgetés Kende Jánossal
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
MESTERKURZUS
• Forgách András: A háromnevű Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
• Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! Wes Anderson képkompozíciói
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
• Kránicz Bence: Mona Lisa meséje Hollywoodi képhamisítók
• Géczi Zoltán: A Führer múzeuma Műkincsrablók, műkincsvadászok
MAGYAR MŰHELY
• Szalay Dorottya: Trenden innen és túl Magyar kísérleti filmes körkép
• Lichter Péter: Láthatatlan határsértések Kísérleti kerekasztal
• Schubert Gusztáv: Kontracinema.com A kísérleti film honlapja
FESZTIVÁL
• Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója Frankofón Filmnapok
• Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból Beszélgetés Guillaume Brac-kal
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A szélcsend hullámain A mai bolgár film
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Digitális operaház Társművészetek a mozikban
TELEVÍZÓ
• Roboz Gábor: A lápvidék rémei A törvény nevében
FILM / REGÉNY
• Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak
KRITIKA
• Varró Attila: Művészi véna Műkincsrablók, műkincsvadászok
• Margitházi Beja: Vissza a természethez Viharsarok
MOZI
• Kolozsi László: Gyermekeink
• Barkóczi Janka: Az ártatlanság virágai
• Forgács Nóra Kinga: Mr. Morgan utolsó szerelme
• Margitházi Beja: A hang ereje
• Vajda Judit: Szerelem a felhők felett
• Alföldi Nóra: 9 hónap letöltendő
DVD
• Nagy V. Gergő: Buffalo Bill és az indiánok
• Pápai Zsolt: Nebraska
• Soós Tamás Dénes: Világvége
• Bocsor Péter: Moby Dick
• Géczi Zoltán: Oldboy (2013)
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördögűzés Emily Rose üdvéért

Wostry Ferenc

 

Hogyan próbál a liberális Hollywood az amerikai társadalmat vezető militáns-fundamentalista jobboldalnak kedvére tenni? Ezzel a lagymatag filmmel például. Baj csak akkor van, ha közbeszól a filmesek lelkiismerete, és – bár a „szellemi elnyomóknak” néha továbbra is be akarnak hódolni –, némi tényszerűséget is szeretnének a történetbe belevinni. A konfliktus elkerülhetetlen.

Emily Rose halott. Belehalt a rajta elvégzett ördögűzésbe, a testére mért kínokba. Moonre atya az elsőszámú gyanúsított, a rituálé kivitelezője. Nem érdekli ha elítélik, nem érdekli, ha megvetik: ő csak tanúskodni szeretne, Emily történetét a világgal megosztani. Visszaemlékezések sorozatán keresztül tárul fel előttünk a szerencsétlen lány sorsa (amelynek alapja az 1976-ban valóságosan elhunyt német Annalise Michel története).

Sugalljanak a reklámok bármit, az Ördögűzés Emily Rose üdvéért nem horrorfilm, hanem amolyan bírósági dráma, illetve filmes maskarába bújtatott összecsapás a hit és az élet tényei között. Előbbinek túlságosan száraz, utóbbinak idegesítően bizonytalankodó. Az még valahogy elmegy, hogy a védelem képviselője, az a figura, akivel leginkább szimpatizálnunk kellene, bár szakmai szempontból hajmeresztően inkompetensnek, tárgyalótermi fellépései során pedig szánalmasan szétesettnek bizonyul, a filmes univerzum törvényeinek hatására mégis kvázi-győzedelmeskedik. De hogy a film saját alapvetésében csatlakoznom kelljen, abban, hogy kiegyensúlyozott, pártatlan lenyomatát adja a történetnek, az már sok: hiába a végkifejlet, a sztori objektív megítélését erőltető felhangja, ha közben unos-untalan olcsó, és ráadásul teljesen erőtlen ijesztgetésekkel meg egyéb horror-klisékkel szeretnének meggyőzni Emily Rose passiójának természetfeletti voltáról. Épp az ellenkezőjét érték el vele, a film végére csupán abban voltam teljesen biztos, hogy Emily Rose-t az emberi butaság ölte meg.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8434