KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/május
JANCSÓ MIKLÓS
• Hirsch Tibor: Volt bűne és erénye Jancsó nemzedéke, másképpen
• Gelencsér Gábor: Csend vagy kiáltás? Fiatalok Jancsó-képe
• Bíró Yvette: Szegénylegények Filmvilág-archívum
• Muhi Klára: 51 évig beszélgettünk Grunwalsky Ferenc Jancsóról
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 3. rész
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 3. rész
RESNAIS
• Bikácsy Gergely: Jövőre Marienbadban Alain Resnais – Idő és képzelet
MÉLY DÉL
• Varró Attila: Vadászok éjszakái Déli bűnfilmek
MÉLYDÉL
• Soós Tamás Dénes: Peremléti álmodozók David Gordon Green
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Géczi Zoltán: Genezis V2.0 Mesterséges intelligencia
• Sepsi László: A doktor bukása Transzcendens
HOLLYWOODI BIBLIA
• Andorka György: Kufárok és próféták Hollywood bibliai eposzai
MAGYAR RÖVIDFILMEK
• Schreiber András: Egyenlőség, szabadság, rövidfilm Beszélgetés Deák Dániellel
• Kránicz Bence: Az esélytelenek nyugalma Friss Hús-fesztivál
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Pszichopaták előnyben Kártyavár
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérleti üzemmód Titanic versenyfilmek
• Szűk Balázs: Varázshangok Debreceni Szinkronszemle
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Hozott szalonnával A látogató
KRITIKA
• Jankovics Márton: New York – Mississippi Llewyn Davis élete
• Árva Márton: Szépség és erőszak Beszélgetés Mariana Rondónnal
• Margitházi Beja: Göndör fürtök
• Pápai Zsolt: Családban marad Vérkötelék
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány kilenc parókával
• Baski Sándor: Borgman
• Zsubori Anna: Az elnémultak
• Vajda Judit: Saint-Tropez-ban történt
• Kovács Kata: Százkarátos szerelem
• Csiger Ádám: Salvo
• Sepsi László: Az eltűnés sorrendjében
• Kovács Marcell: Csúnya gonosz bácsik
• Kránicz Bence: Amerika Kapitány: A tél katonája
• Huber Zoltán: Flörti dancing
• Varró Attila: Angèlique
DVD
• Pápai Zsolt: Blackfish – Egy kardszárnyú delfin története
• Soós Tamás Dénes: Előttünk nincsenek titkok: A WikiLeaks története
• Varga Balázs: Tízezer nap
• Pápai Zsolt: A szív hídjai
• Géczi Zoltán: A Tai Chi harcosa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Richard J. Lewis: Barney és a nők

A fősodor verziója

Roboz Gábor

Mordecai Richler regényének profi és könnyebben fogyasztható adaptációja.

Akár jelzésértékűnek is tekinthetjük, hogy a több midcult-alkotóval rendszeresen együtt dolgozó Robert Lantos nem szerzői vénával rendelkező filmkészítők, hanem iparosok kezébe adta Mordecai Richler karrierzáró regényének adaptációját. A kanadai író terjedelmes és összetett kötetét egy főleg tévésorozatokon trenírozott rendező (Richard J. Lewis) és egy jobbára televíziós katasztrófafilmeket jegyző forgatókönyvíró (Michael Konyves) ültette át a vászonra, és a magyar származású producer által összeverbuvált stábnak érezhetően két cél lebeghetett a szeme előtt. A végeredményből ítélve egyrészt nem állt szándékukban teljesen átvenni Richler koncepcióját, amelynek központi eleme a történet mesélőjének megbízhatatlan karaktere (lásd a könyv eredeti címét), másrészt közelebb akarták hozni a közönséghez az alapmű nehezen szerethető címszereplőjét.

A filmkészítők úgy vezették elő a történetet, ahogy az egy közönségsikerre pályázó csapathoz illik: a kötelező és meglehetősen drasztikus farigcsáláson túl kidolgoztak egy napjainkhoz kötődő cselekményszálat, amelyen mozgathatják a korosodó főhőst, és újra meg újra megszakították ezt az egymást követő életszakaszok bemutatásával. A tévéproducer fordulatos történetével az alkotók arra kaptak lehetőséget, hogy egy komikus, romantikus és drámai pillanatokat egyaránt felvonultató mozival megszólíthassanak egy igen széles befogadói réteget. És bár a játékidő vége felé jelezték, hogy Barney emlékei nem feltétlenül megbízhatóak, végső soron nem játszották ki Richler egyik legütősebb lapját, holott manapság már a fősodor felé húzó mozilátogatók is egyre edzettebbek a komplexebb elbeszélői szerkezetek befogadása terén. Ami pedig a főhős figuráját illeti, a filmesek ugyan megőrizték valamelyest izgalmas ellentmondásosságát, addig gyúrták, amíg el nem érték, hogy a néző könnyebben szeresse meg az olvasónál, és ez persze nem kis részben a szerepre termett Paul Giamattinak köszönhető.

A Barney és a nők a fentiekkel együtt igényes és szerethető dramedy, amelynek alakításain, képein és dramaturgiáján egyaránt érződik az alkotói rutin, Richler regénye tehát színvonalas kedvcsinálót kapott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 49-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10871