KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/május
JANCSÓ MIKLÓS
• Hirsch Tibor: Volt bűne és erénye Jancsó nemzedéke, másképpen
• Gelencsér Gábor: Csend vagy kiáltás? Fiatalok Jancsó-képe
• Bíró Yvette: Szegénylegények Filmvilág-archívum
• Muhi Klára: 51 évig beszélgettünk Grunwalsky Ferenc Jancsóról
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 3. rész
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 3. rész
RESNAIS
• Bikácsy Gergely: Jövőre Marienbadban Alain Resnais – Idő és képzelet
MÉLY DÉL
• Varró Attila: Vadászok éjszakái Déli bűnfilmek
MÉLYDÉL
• Soós Tamás Dénes: Peremléti álmodozók David Gordon Green
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Géczi Zoltán: Genezis V2.0 Mesterséges intelligencia
• Sepsi László: A doktor bukása Transzcendens
HOLLYWOODI BIBLIA
• Andorka György: Kufárok és próféták Hollywood bibliai eposzai
MAGYAR RÖVIDFILMEK
• Schreiber András: Egyenlőség, szabadság, rövidfilm Beszélgetés Deák Dániellel
• Kránicz Bence: Az esélytelenek nyugalma Friss Hús-fesztivál
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Pszichopaták előnyben Kártyavár
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérleti üzemmód Titanic versenyfilmek
• Szűk Balázs: Varázshangok Debreceni Szinkronszemle
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Hozott szalonnával A látogató
KRITIKA
• Jankovics Márton: New York – Mississippi Llewyn Davis élete
• Árva Márton: Szépség és erőszak Beszélgetés Mariana Rondónnal
• Margitházi Beja: Göndör fürtök
• Pápai Zsolt: Családban marad Vérkötelék
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány kilenc parókával
• Baski Sándor: Borgman
• Zsubori Anna: Az elnémultak
• Vajda Judit: Saint-Tropez-ban történt
• Kovács Kata: Százkarátos szerelem
• Csiger Ádám: Salvo
• Sepsi László: Az eltűnés sorrendjében
• Kovács Marcell: Csúnya gonosz bácsik
• Kránicz Bence: Amerika Kapitány: A tél katonája
• Huber Zoltán: Flörti dancing
• Varró Attila: Angèlique
DVD
• Pápai Zsolt: Blackfish – Egy kardszárnyú delfin története
• Soós Tamás Dénes: Előttünk nincsenek titkok: A WikiLeaks története
• Varga Balázs: Tízezer nap
• Pápai Zsolt: A szív hídjai
• Géczi Zoltán: A Tai Chi harcosa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Tévémozi

Karcsai Kulcsár István

 

Hitchcock

 

Alfred Hitchcock életének nyolc évtizedéből hatot töltött el a filmszakmában. Mindent tudott a filmrendezői pályáról, a technikától kezdve (eredetileg mérnöknek készült) a forgatókönyvíráson át a színészekkel való bánásmódig. Kialakította egyéni hangját, saját stílusát. Legendássá váltak hosszú beállításai, páratlan gépmozgatásai, hősei lelkivilágának aprólékos, hiteles rajza, a cselekmény pontosan kiszámított, precíz bonyolítása, szerkesztő és különös légkört varázsoló képessége. 1943-ban, mikor a Mentőcsónak című filmjét forgatta, már birtokában volt ezeknek az eszközöknek. Egyedi bravúr, hogy a film egy csónakban játszódik, menekülő hajótöröttek vergődését mutatja be a háborús tengeren. Félelmes atmoszférateremtő ereje ezúttal humánus, pacifista, antifasiszta mondanivalójával párosul. Szemléletének embersége megbocsáthatóvá teszi, hogy éppen ebből következően néhol leegyszerűsített szimbólummá válnak alakjai.

Az 1949-ben készült Rémület a színpadon a színházi világ amúgy is érdekes atmoszféráját tudja megtölteni a bűnügyi történet izgalmával. Marlene Dietrich pedig nemcsak vonzó és érdekes a főszerepben, hanem a szerepformálás sokrétűségével is kitűnik.

 

 

Keleti Márton két filmje

 

Keleti Márton célratörő, dinamikus alakja már életében legendássá vált. Tudatosan törekedett a legszélesebb értelemben vett közönségigény kielégítésére és érzékenyen figyelt a mindenkori időszerűségre, a „szempontokra”. Ez persze nem ment megalkuvás nélkül. Viszont évente több filmet rendezett az ötvenes, hatvanas években. Háromszor kapott Kossuth-díjat.

A munkásságát bemutató sorozatban A tanítónő elsősorban filmtörténeti szempontból érdekes. Ez volt a felszabadulás után forgatott első magyar film, 1945. szeptember 22-én mutatták be. Keleti (bár a jobboldali „őrségváltás” utáni korszakban nem dolgozhatott) jelentős filmrendezői múlttal rendelkezett, a harmincas években hat filmet forgatott, így ez a hetedik rendezése. Bródy Sándor színművének fanyar, nyers, lázadó hangját alig találjuk meg a belőle készült filmben. Flórát, a tanítónőt, drámai küzdelem helyett valami megható, érzelmes példamutatás jellemzi, ifjú Nagy pedig (Jávor Pál alakítja) a harmincas évek filmjeitől semmiben sem különböző snájdig, cigányos mulatozást csap. A régi emlékeket keresők viszont újra láthatják Szörényi Évát, Jávor Pált, Rózsahegyi Kálmánt, Gózont...

A Beszterce ostroma az utolsó magánvállalkozásban készült magyar film, 1948-ban készítette az Orient Film, melynek Keleti Márton volt az irányítója. (1955-ben némi módosítással mutatták be a film második változatát.) A Mikszáth Kálmán nyomán készült film főalakja egy furcsa, anakronisztikus várúr. Az alkotók azonban, úgy látszik, nem eléggé bíztak magában a történetben, és egy magyarázó kerettel toldották meg, ami nem válik hasznára.

 

 

Ha megjön József

 

József hajós, és elszólítja hivatása. Nehéz gyerekkort megélt fiatal felesége, alig egyhónapos asszonyként, magára marad. Igaz, ez különös magány, mert minden mozdulatát anyósa figyeli. Ezt az alaphelyzetet vizsgálja és elemzi Kézdi-Kovács Zsolt filmje. Mária, a fiatalasszony sivár hétköznapjait, a néhány hetes együttlétben fellobbanó kapcsolat kínzó hiányát, a messzi tengerekről érkező üdvözlőlapok furcsa idegenségét, menekülésnek szánt és csalódást hozó futó szerelmi kalandjait. És mindenekelőtt azt a kényszerű együttlétet, ami összeköti Máriát és anyósát, és akarva-akaratlanul robbanásig feszül.

A rendező lényegre törő következetességgel koncentrál a két nőalakra. Mindennapjaik környezetében látjuk őket, magától értetődő élethelyzetekben. Kézdi-Kovács filmalkotói erénye abban az ábrázolásmódban nyilvánul meg, hogy a látszólagos egyszerűség és könnyedség mögött nagyon pontos és bonyolult analízis húzódik meg, mely egyben a rendező hozzászólása is ahhoz, hogyan élünk, milyenek a kapcsolataink.

Nem mindennapi színészi párost láthatunk anyós és meny szerepében. Ruttkai Évát, aki kiváló színésznő, és megértette, hogy a szürkének is mennyi árnyalata van; és Monori Lilit, aki a színészi jelenlét hitelességével él a filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7710