KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/július
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 1. rész
• Hegedüs Márk Sebestyén: Holt ügyek Miért rosszak a magyar krimik?
ÁLLATI ELMÉK
• Forgách András: Lili és Hagen Fehér Isten
• Sepsi László: Borzasztó természet Állathorror
• Csiger Ádám: Rossz nevelés Samuel Fuller: Fehér kutya
FEMME FATALE
• Pápai Zsolt: Kleopátra lánya Százéves a femme fatale
• Zsubori Anna: Freud a Disney-kastélyban Demóna
DIVATMOZI
• Tüske Zsuzsanna: Yves Saint Laurent Divat-vásznak
• Varró Attila: Divatképek és Nagyítás Fotós-montázs
LENGYEL FILM
• Zalán Vince: Öt nem könnyű darab Krzysztof Zanussi
• Pályi András: Ki vagy? Lengyel Filmtavasz
HÖLLERING
• Kelecsényi László: Höllering a Hortobágyon Beszélgetés Szekfü Andrással
• Szekfü András: A puszta meséje Passuth László és a Hortobágy-film
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Eszköztelenül Wiesbaden - goEast Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Filmhangok vegyeskarra Linz – Crossing Europe
• Mátyás Győző: A tabuk ellen Krakkó
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Apokalipszis, mindig Hiroshi Sakurazaka: A holnap határai
• Kránicz Bence: Továbbélők Doug Liman: A holnap határa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A kánon joga Gelencsér Gábor: Eredendő máshol
HATÁRSÁV
• Szabó Dénes: Szerepjáték tárgyakkal Beszélgetés Szöllősi Gézával
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Szuperhősök, labdával Futball és reklám
• Pernecker Dávid: Szilíciumláz Mike Judge: Szilícium-völgy
KRITIKA
• Sepsi László: A deviancia varázsa Frank
• Barotányi Zoltán: Első fokon Ítélet Magyarországon
• Vajda Judit: Őserdők hősei Volt egyszer egy erdő; Amazónia
MOZI
• Barkóczi Janka: A pokol kapujában
• Jankovics Márton: Meteora
• Vajda Judit: Csillagainkban a hiba
• Margitházi Beja: A pap gyermekei
• Kránicz Bence: X-Men: Az eljövendő múlt napjai
• Sepsi László: A tengerre várva
• Huber Zoltán: Istenek kalapácsa
• Csiger Ádám: Már megint lakótársat keresünk
• Andorka György: Hogyan rohanj a veszTEDbe?
• Varró Attila: Kavarás
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Európa visszatér PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy német sors

Baski Sándor

A German Life – osztrák, 2016. Rendezte és írta: Christian KrönesOlaf S. Müller. Kép: Frank Van Vught. Szereplők: Brunhilde Pomsel. Gyártó: Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 107 perc.

 

Az idén januárban, 106 éves korában elhunyt Brunhilde Pomsel akkor is fontos tanúja lett volna a 20. századnak, ha történetesen nem Goebbels propagandaminisztériumában dolgozik gyors- és gépíró titkárnőként, filmre rögzített visszaemlékezése így viszont túlzás nélkül nevezhető különleges kordokumentumnak. Az Egy német sors a legkevésbé kreatív dokumentumfilmes formát használja, a beszélőfejes megoldásnak azonban ezúttal nincs alternatívája. Pomsel fekete-fehérben fényképezett, ráncoktól barázdált arca úgyis hipnotikus látvány lenne, ha egy százszor elmesélt történetet mondana fel újra, de mintha ő maga is itt és most, a kamera előtt számolna el a lelkiismeretével. A karrierjét egy zsidó ügyvéd titkárnőjeként kezdő Pomsel egyáltalán nem volt politikus alkat, hidegen hagyták a nemzetiszocialista párt szólamai, a közhangulatot követve mégis belépett az NSDAP-ba, így kerülhetett be a rádió érintésével Goebbels minisztériumába. Látszólag nincs bűntudata, azt állítja, nem tudott a haláltáborok borzalmairól, csak utólag szembesült vele, hogy milyen rezsimet szolgált, de testbeszéde, az elakadó mondatok és a súlyos csendek mást üzennek. Mintha nem tudná saját magát sem meggyőzni arról, hogy a „parancsra tettem” erkölcsisége vagy erkölcstelensége felmentést adhat – ami évtizedeken át működhetett túlélési stratégiaként, az a halál kapujában önbecsapásként lepleződik le.

Pomsel monológját rendre amerikai és német propagandafilm-részletek szakítják meg, amelyek a történelmi tények ismertetésénél sokkalta hatékonyabban érzékeltetik a korszellemet, a film utolsó harmadában pedig a koncentrációs táborok felszabadításakor készített döbbenetes felvételeket is bemutatják rendezők. Ez a három regiszter – a személyes emlékezet, az állami hazugságpropaganda és a valóság szenvtelen lenyomatai – együtt adják ki a teljes képet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13248