KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/július
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 1. rész
• Hegedüs Márk Sebestyén: Holt ügyek Miért rosszak a magyar krimik?
ÁLLATI ELMÉK
• Forgách András: Lili és Hagen Fehér Isten
• Sepsi László: Borzasztó természet Állathorror
• Csiger Ádám: Rossz nevelés Samuel Fuller: Fehér kutya
FEMME FATALE
• Pápai Zsolt: Kleopátra lánya Százéves a femme fatale
• Zsubori Anna: Freud a Disney-kastélyban Demóna
DIVATMOZI
• Tüske Zsuzsanna: Yves Saint Laurent Divat-vásznak
• Varró Attila: Divatképek és Nagyítás Fotós-montázs
LENGYEL FILM
• Zalán Vince: Öt nem könnyű darab Krzysztof Zanussi
• Pályi András: Ki vagy? Lengyel Filmtavasz
HÖLLERING
• Kelecsényi László: Höllering a Hortobágyon Beszélgetés Szekfü Andrással
• Szekfü András: A puszta meséje Passuth László és a Hortobágy-film
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Eszköztelenül Wiesbaden - goEast Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Filmhangok vegyeskarra Linz – Crossing Europe
• Mátyás Győző: A tabuk ellen Krakkó
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Apokalipszis, mindig Hiroshi Sakurazaka: A holnap határai
• Kránicz Bence: Továbbélők Doug Liman: A holnap határa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A kánon joga Gelencsér Gábor: Eredendő máshol
HATÁRSÁV
• Szabó Dénes: Szerepjáték tárgyakkal Beszélgetés Szöllősi Gézával
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Szuperhősök, labdával Futball és reklám
• Pernecker Dávid: Szilíciumláz Mike Judge: Szilícium-völgy
KRITIKA
• Sepsi László: A deviancia varázsa Frank
• Barotányi Zoltán: Első fokon Ítélet Magyarországon
• Vajda Judit: Őserdők hősei Volt egyszer egy erdő; Amazónia
MOZI
• Barkóczi Janka: A pokol kapujában
• Jankovics Márton: Meteora
• Vajda Judit: Csillagainkban a hiba
• Margitházi Beja: A pap gyermekei
• Kránicz Bence: X-Men: Az eljövendő múlt napjai
• Sepsi László: A tengerre várva
• Huber Zoltán: Istenek kalapácsa
• Csiger Ádám: Már megint lakótársat keresünk
• Andorka György: Hogyan rohanj a veszTEDbe?
• Varró Attila: Kavarás
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Európa visszatér PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nagy álom

Koltai Ágnes

A negyvenes években az amerikai filmpiacot elöntötték a krimik. Többek között D. Hammett és R. Chandler regényeit is megfilmesítették. A nagy álom 1946-ban Faulkner forgatókönyvírói közreműködésével, Howard Hawks rendezésében került a közönség elé. A „fekete széria” filmjei a háborús évek bizonytalan, kiábrándult, cinikus hangulatát tükrözték.

A nagy álom mostani feldolgozása Michael Winner rendezésében semmilyen életérzést nem tükröz, ráadásul ügyesen meghamisította Chandler szemléletét, társadalomábrázolását. Chandler a bűnözést nem az alapjában jó világot megfertőző rossz cselekedetnek fogja fel, hanem az amerikai gazdasági-társadalmi viszonyok szükségszerű következményének. Itt viszont maradt egy jól öltözött, érzelgős Marlowe, aki legfeljebb morcos lenne és ejnye-ejnyét mondana, ha elgondolkozna mindazon, amivel bagóért végzett munkája során találkozik. De ez a bonyolult feladat nem jutott osztályrészéül, csak szellemeskedő összekötőszövegek felmondása.

Chandlert nehéz megfilmesíteni, mert nem hagyományos krimiket írt: nem gyilkos és okos nyomozó küzd egymással, nem a logika és a pszichológiai ismeretek vezetnek a bűntények megfejtéséhez, ezért a néző nem azonosulhat a hőssel (a gyilkossal vagy a nyomozóval), nem izgulhat a rejtély megfejtéséért. Winner A nagy álmot szokványkrimiként próbálta átültetni filmre, így mind kriminek, mind Chandler-adaptációnak unalmas mű született. A bűncselekményeket unatkozó gazdag leánykák követik el, Marlowe pedig egy kerületi kapitányság zsarujához méltóan szaglászik a tettesek után. Magánnyomozó létére egyáltalán nincs konfliktusa a rendőrséggel, és a dörzsölt fiúk sem haragszanak rá komolyan. Nem csoda, ha könnyedén és mosolyogva arat győzelmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7874