KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/augusztus
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Rokon a humuszban Provincia
A NAGY HÁBORÚ (1914-1918)
• Andorka György: Állóháború, mozgófénykép A Nagy Háború filmjei
• Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból Első világháborús játékfilmek
• Szekfü András: Hallgatásra ítélve Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 2. rész
• Kelecsényi László: A tehetség nem akadály Tolnay Klári 100
• Mészáros Márton: A sötét erdőben Beszélgetés Mátyássy Áronnal
HOLLYWOODI KOLOSSZUS
• Huber Zoltán: A siker ára Mi lesz veled blockbuster?
• Géczi Zoltán: A nyugati fellegvár ostroma Ázsiai filmpiac
• Sepsi László: Ismétlési kényszer A blockbuster-széria
LATIN LIDÉRCNYOMÁS
• Árva Márton: Csatatéren Mexikói drogháború
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tündérmérgek Carlos Enrique Taboada
• Varró Attila: Éjfekete Mexikói noir horror
• Harmat György: A diktatúra diszkrét charme-ja Lénárt András: A spanyol film a Franco-diktatúrában
KÖNYV
• Murai András: A Bergman-univerzum Györffy Miklós: Mágia és mesterség
• Vajda Judit: Mindent a melodrámáról Stőhr Lóránt: Keserű könnyek
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Éjfélkor Erdélyben Kolozsvár – TIFF
• Kovács Kata: Nagyravágyás helyett Magyar rövidfilm: ELTE
• Baski Sándor: Újrajátszott traumák A kivégzés
KRITIKA
• Jankovics Márton: Barangolás Átokföldjén Országúti bosszú
• Schreiber András: Vérmocskos igazságérzet Kohlhaas Mihály
MOZI
• Margitházi Beja: Az utolsó éjszaka Párizsban
• Kovács Kata: A házmester
• Forgács Nóra Kinga: Carmina megoldja
• Parádi Orsolya: Szerelemre hangszerelve
• Vajda Judit: Micsoda nők!
• Baski Sándor: A közös szenvedély
• Kránicz Bence: Szuper-Hipochonder
• Sepsi László: 22 Jump Street – A túlkoros osztag
• Varró Attila: Távozz tőlem, Sátán!
• Baski Sándor: Róma körül
DVD
• Gelencsér Gábor: Szívzűr
• Kránicz Bence: Budapesti tavasz
• Soós Tamás Dénes: The Killer Inside Me
• Bocsor Péter: A harag tüze
• Pápai Zsolt: Gyilkos iroda
• Pápai Zsolt: Mandela: Hosszú út a szabadságig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Sin City

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nader és Simin

Vincze Teréz

Jodaeiye Nader az Simin – iráni, 2011. Rendezte és írta: Asghar Farhadi. Kép: Mahmoud Kalari. Zene: Sattar Oraki. Szereplők: Peyman Moaadi (Nader), Leila Hatami (Simin), Sareh Bayat (Razieh), Shahab Hosseini (Hodjat). Gyártó: Asghar Farhadi Productions. Forgalmazó: Mokép – Pannónia. Feliratos. 123 perc.

2011 februárjában korántsem a semmiből bukkant elő Asghar Farhadi iráni rendező a Berlini Filmfesztiválon, hogy művével elnyerje a legjobb filmnek járó Arany Medvét. Rendezőként ez az ötödik filmje, és már korábbi munkáit is jelentős nemzetközi szervezetek és fesztiválok dekorálták ki fontos díjakkal, köztük 2009-ben az Elly története című filmjéért a legjobb rendezésért járó berlini Ezüst Medvét is megkapta. Idén Tarr Béla Torinói lovát előzte be a Nader és Siminnel Berlinben, s biztosak lehetünk benne, hogy a döntnököknek korántsem lehetett könnyű, amikor megpróbálták összemérni a remek almát a csodálatos körtével. Ha van ugyanis ellenpontja Tarr mitikusan absztrakt látomásainak, akkor Farhadi keresetlen naturalizmusa, esetlegesnek látszó hétköznapisága az.

Egy válófélben lévő, felső középosztálybeli házaspár családi konfliktusa szolgál az események kiindulópontjaként. A feleség örökre külföldre menne, hogy kamasz lányuknak jobb életet biztosítson, míg a férj maradni akar, hogy Alzheimer-kórban szenvedő édesapját ápolhassa. Mivel szétköltöztek, a férfi kénytelen egy idegen nőt felfogadni, hogy napközben vigyázzon beteg édesapjára. A nagyon szegény, mélyen vallásos asszony és a büszke, hirtelen haragú férfi közt hamarosan kirobbanó konfliktus – úgy tűnik – végzetes következménnyel jár: az állapotos nő elveszíti születendő gyermekét.

A film dramaturgiailag igen összetett szituációt épít fel, amelyben számos réteg épül egymásra: a válófélben lévő nő és férfi közötti konfliktus, a két szülő közt nehéz választás elé állított kamaszlányuk vívódása, a gyermekét elvesztő nő félelme és bűntudata, eladósodott férjének erőszakos dühe meg nem született gyermeke halálának okozóival szemben.

Farhadi a morális dilemmák komplex rendszerét hozza létre, amelyben a cselekmény lenyűgözően természetes áramlással halad előre, s fonja körül a nézőt egyre nagyobb erővel. Az operatőri munka, a vágás és a színészi alakítások egyaránt sikerrel illeszkednek ebbe a keresetlennek tűnő, ám tűpontosan kidolgozott rendszerbe. Külön izgalmas és erős vonulata e műnek – az iráni filmek gyakori védjegye – a remek gyermekfigurák teremtése: a válófélben lévő szülők kamaszlánya és a szegény asszony négy év körüli kislánya egyaránt jelentős karakter.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10672