KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/október
MAGYAR HOLOCAUST
• Gelencsér Gábor: Láthatatlan történet Magyar film és a holokauszt
• Báron György: Egyszer volt... Magyar dokumentumfilmek a holocaustról
MAGYAR MŰHELY
• Harmat György: Ha a szellem szabad Első és utolsó filmek
• Varga Balázs: Hét az egyben Szabadesés
• Erdélyi Z. Ágnes: Az új hullám édes könnyűsége Beszélgetés Török Ferenccel
• Sipos Júlia: Riksaláz Beszélgetés Somogyvári Gergővel
EASTPLOITATION
• Sághy Miklós: Eastploitation Kelet-európai leánykereskedelem
• Margitházi Beja: Lassú gyors Viktória – A zürichi expressz
SÖTÉT BŰNÖK
• Baski Sándor: A lazaság romantikája Elmore Leonard bűnregényei
• Varró Attila: A negatív tér Klasszikus noir képregények
• Kovács Marcell: Az örök város Sin City: Ölni tudnál érte
• Roboz Gábor: Orvos a műtőasztalon Ray Donovan
• Sepsi László: Elveszve Európában Kétarcú január
SZÉP ÚJ VILÁGOK
• Sándor Anna: Szép új világ – ősi hagyomány Tini-disztópiák
• Jankovics Márton: Sokadik nekifutás Az útvesztő
• Andorka György: Belső űr A zéró elmélet
BACALL
• Horeczky Krisztina: A szövetséges Lauren Bacall (1924-2014)
TÖRÖK FILM 100
• Barkóczi Janka: A Zöld Fenyő örökösei 100 éves a török film – II. rész
• Kránicz Bence: Játszd újra, Semih! Török remake
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Brit szkript Edinburgh
• Kovács Bálint: A kísérlet száma Wroclaw
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Lemenni a térképről Reif Larsen: T. S. Spivet különös utazása
• Alföldi Nóra: Szelíd teremtés Jean-Pierre Jeunet: T. S. Spivet különös utazása
KRITIKA
• Báron György: A jólét peremén Két nap, egy éjszaka
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vakrandim az élettel

Barkóczi Janka

Mein Blind Date mit dem Leben – német, 2017. Rendezte: Marc Rothemund. Írta: Ruth Toma, Oliver Ziegenbalg és Saliya Kahawatte. Kép: Bernhard Jasper. Zene: Michael Geldreich és Jean-Christoph Ritter. Szereplők: Kostja Ullmann (Saliya), Anna Maria Mühe (Laura), Nialm Farooq (Sheela), Jacob Matschenz (Max). Gyártó: Ziegler Cinema / Seven Pictures. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 111 perc.

Az érettségi előtt álló Saliya legnagyobb vágya, hogy a hotelbizniszben dolgozhasson. A német-szingaléz vegyesházasságból született fiú odáig van a nagy szállodák multikulti hangulatáért, az ott dolgozók profizmusáért és egyáltalán mindenért, amit a vendéglátás jelent. Úgy tűnik, semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy szép karriertervét megvalósítsa, még az sem, hogy egyik pillanatról a másikra elveszti látásának 95%-át.

Marc Rothemund rendező, aki munkáival eddig a Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel és a Hangyák a gatyában közötti ijesztően széles skálán mozgott, most a cirógatva nevelő, már-már idegesítően túlkompenzáló komédiák sikerreceptjéhez nyúl. Az igaz történeten alapuló film Saliya megszállott küzdelmének krónikája, aki úgy lesz ép társainál is jobb szobafiú, konyhai kisegítő és barista egy személyben, hogy esetlenségével és makacsságával mindenkiben csak empátiát és szeretetet ébreszt. Ha nem tudja eldönteni, hogy mikor tiszta az általa eltörölgetett borospohár, megtanulja a csengés alapján megítélni azt, ha nem képes a konyhai eszközök megfelelő használatára, vakon gyakorolja a megfelelő mozdulatokat, egy jóbarát pedig szerencsére mindig készen áll, hogy a látatlanul kevert tankoktéljait nagyvonalúan elfogyassza. A vígjátékban jobb és kevésbé eredeti helyzetek sorjáznak lazán, nagyjából egy középnívós bohózat színvonalán, igazi tétje azonban nincs a dolognak. Bár kezdetben elhangzik néhány óvó-kétkedő félmondat, hamar kiderül, hogy Saliya szerencsére a világok legjobbikában él, ahol nyoma sincs esélyegyenlőtlenségnek és megkülönböztetésnek, és a nehézségek csak úgy balesetszerűen adódnak. A film minden percéből hiányzik a pimaszság és mélység, de még ennek az óvatos, seholsincs univerzumnak a nézésével is inkább kiegyezünk, mint azzal, ami a valóságban van.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13455