KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Nyócker! 3D

Térhatású kerület-felújítás

Orosz Anna Ida

Gauder Áron és Novák Erik szabadszájú Nyócker-animációja immár nemcsak multikulturális, de térhatású is.

A közönség előtt már megmérettetett filmek utólag 3D-ssé renderelt változatát újra piacra dobni mindenekelőtt produceri fogás. A meglévő brandről a mozipénztáraknál újabb bőrt lehet lehúzni egy egész estés animációs film teljes költségvetéséhez képest viszonylag kis anyagi ráfordítással. Mindez már javában zajlik a Disney Birodalomban, ahol Az oroszlánkirály és A szépség és a szörnyeteg után futószalagon porolnák le más mesékről is a meghaladottnak kikiáltott 2D-s látvány porát. Nyugat-Európában is hasonló a trend: a végtelenül finom szövésű filmjeiről ismert francia Michel Ocelot animált árnyjáték-fabulái sorát folytatja Az éjszaka meséi című filmjével – immár 3D-s látvánnyal kiegészítve.

Novák Erik rendező-producer és Gauder Áron animációs filmrendező vállalása tehát nem újkeletű, amikor nyolc évvel ezelőtt készült animált filmjük képszekvenciáit előkotorták a digitális adathordozók mélyrétegeiből. Tették mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az annak idején többszörösen díjazott filmjük újravágott, újrahangszerelt és 3D-be átkonvertált verziójának moziforgalmazása során esetlegesen nyert bevételből a 2005 óta készülő vikingkori történelmi kalandfilmjüket, az Egillt be tudják végre fejezni.

A Nyócker! minden szempontból jól csengő hívószó. A 2000-es évek derekán hatalmasat robbant egészestés animációs film mindenekelőtt a történet izgalmas társadalmi vonatkozásaival és a digitális 3D-t papírkivágásos technikával vegyítő, hibrid látványvilágával nyűgözte le a hazai és a nemzetközi zsürorokat és filmítészeket. A balkáni módon zűrös Józsefvárosba helyezett multikulti Rómeó és Júlia-parafrázis visszatérést jelentett az eleven hétköznapokba a magyar játékfilm, azon belül is a „kistestvér”, az animációs film történetében. A South Park politikailag inkorrekt, provokatív hangnemében készült magyar gettófilm – akárcsak a tizennyolckarikás amerikai kult-sorozat – a dolgokat néven nevező gyerekek szemszögéből adott humoros látleletet ezredforduló utáni világunk társadalmáról.

Amikor a Disney-féle klasszikus mesefilmek a 3D-s trendnek megfelelő látványvilággal újra moziba kerülnek, akkor mindenekelőtt a sztori kortalansága, a karakterek rendületlen népszerűsége és nem a szoftverekkel konvertált térhatás miatt fog a nézőtér ismételten megtelni. De míg Az oroszlánkirály happyendes hamleti állatmeséje tizennyolc évvel később is ugyanúgy érthető a mai gyerekek számára, addig egy olyan társadalomkritikai utalásokkal és aktuálpolitikusokkal megspékelt szatíra esetében, mint a Nyócker!, már kérdéses, hogy működni tud-e a vásznon közel tíz év elteltével is. Persze azért nem fordult akkorát a világ, és benne Magyarország, hogy elfelejtettük volna az ifjabb Busht, Bin Ladent vagy Tony Blairt. Az alkotók mégis fontosnak tartották, hogy nyolc évvel ezelőtt íródott filmjükkel valahogy a mai társadalmi közéletnek is „oda legyen mondva”, még akkor is, ha nem a Nyócker! 2-t, hanem az első verziónak a technikai átiratát készítették el. A filmkészítők praktikus módon a betétdalok vitriolos nyelvezetű szövegén keresztül hangolták át 2004-es korrajzukat a 2012-es állapotokra, és így kerülhetett fel Pityinger László, ismertebb nevén Dopeman, egyik legfrissebb szerzeményével a film soundtrackjére. A tősgyökeres józsefvárosi előadóművész hírhedt Bazmeg! című száma, melyben az összes aktuális pártot és azok vezetőit melegebb éghajlatra küldi, kézenfekvő módon a film csúcspontjául szolgáló jelenete alá került, melyben az egyébként viszályban élő Lakatos- és a Csorba-klán tagjai közös erővel ebrudalják ki kerületükből a nyóckeres kőolajbizniszre ácsingózó miniszterelnöki delegációt.

Az annak idején rendkívül alacsony költségvetéssel készült Nyócker!-re mégsem a közéleti áthallások miatt élmény újra beülni, hanem azért, mert a technikai vérfrissítés szintén jól áll neki. A film merész képi világa nyolc év alatt nem veszített egyediségéből. Gauderék annak idején szükségből csak a film hátteréül szolgáló pesti díszletet modellezték le 3D-ben, a szereplőket meghagyták kétdimenziósnak és az egyik legprimitívebb animációs eljárással, a figurákat bájos esetlenséggel felruházó papírkivágásos technikával mozgatták meg. A Nyócker! virtuális térmélységgel kiegészült, tökéletlen mise-en-scène-je ma talán még inkább unikális jelenségnek hat az egyre plasztikusabb leképzést megvalósítani képes digitális 3D filmek univerzumában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11049