KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Ki nem ismeri Hammettet?

Kovács Dénesné

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Nemrégiben olvastam kritikát Wim Wenders Hammett című filmjéről. Egyetértek a cikk szerzőjével, jogosan kifogásolta a film új, magyar címét. Sokszor tapasztaltam már, hogy nálunk átkeresztelik a filmeket, de ilyen rossz és megtévesztő címmel ritkán lehet találkozni. Wenders Amerikában forgatta ezt a filmjét, Coppola volt a producere, kettejük huzavonájáról itthon is olvashattunk. Wim Wenders híres-botrányos filmje Dashiell Hammettről, a műfajteremtő detektívregény-íróról szól. Igaz, hogy Dashiell Hammett nem szerepel a kétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiában, de regényei közül a Véres aratás, A máltai sólyom, Az üvegkulcs és A cingár feltaláló megjelent magyarul, neve nem ismeretlen nálunk. (Gondolom, sokan olvasták Jozef Skvorecky szellemes könyvét, az Egy detektívregény-olvasó ötletei című krimitörténetét, amelyben részletesen leírja Dashiell Hammett pályafutását.) Ezek után azt hiszem, meg lehetett volna tartani Wenders filmjének eredeti címét.

Feltételezni sem merem, hogy a Hammettet azért keresztelték át, mert attól tartottak, hogy ez a név semmit sem mond Magyarországon. Márpedig A piszkos ügy félrevezető cím: aki krimire vágyik, csalódik a moziban, egész idő alatt hiába várja azt a bizonyos „piszkos ügyet”, aki pedig Wendersre kíváncsi, esetleg elkerüli a filmet. Hacsak nem látja a film – hazai – reklámját, amely így szólt: „Hammett a kínai negyedben”. De még ekkor is elgondolkozhat azon, hogy mit reklámoznak, Polanski filmjét, A kínai negyedet, vagy Wenders Hammettjét? A piszkos ügy nemcsak ellentétes a film tartalmával, de meg is téveszti a nézőket, hiszen nemrégiben mutatták be mozijainkban az ausztrál produkcióban készült Piszkos munka és az amerikai Piszkos tizenkettő című filmet.

Nem említeném ezt a címcserét, ám az elmúlt hónapokban több rémes „elfordítás” és „magyarosítás” történt. A Hammett mellett Jarmusch filmjének magyar címe volt a legkirívóbb. Az Idegenebb, mint a Paradicsom (esetleg: Idegenebb az Édennél) helyett a Florida, a Paradicsom magyar címet adták, ami teljesen meghamisítja a filmet, amely éppen arról szól, hogy Florida nem Paradicsom (vagy Éden).

Azt hiszem, jobban oda kellene figyelni a filmek címeire, mert a filmkultúra terjesztéséhez ez is hozzátartozik (el sem tudom képzelni, hogy valamelyik magyar műfordító átkereszteli mondjuk a Háború és békét, mert talált egy blickfangosabb [!?] címet).

 

Kovács Dénesné

tanár

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5839