KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bajusz

Ardai Zoltán

 

Eleresztünk a fülünk mellett ezt-azt, mert úgyis tudja a másik, nem egészen méltányos, sőt, netán bőven értelem-deficites dolgot mondott. Vagy ha nem tudja, a kártyák kiterítése során nyilván belátná. Senki se úgy gondolja. Hogy például „a nők”, „a férfiak”, ésatöbbi. Amikor azonban egy-egy szituáció szorítása következtében – vagy játékos véletlenszerűséggel – sor kerül a puding próbájára, és megtapasztaljuk, amint a kedvező feltételezés összeomlik, akkor az egész élettől elmehet a kedvünk. Természetesen: minthogy ezek a mikro-katasztrófák az egész emberi világ katasztrofikus processzusára világítanak rá. Nagy dolognak mutatkozhat hát egy olyan idétlen apróság is, mint egy bajusz.

Szép párizsi reggel, szerelmes házaspár a fürdőszobában. A férj felveti az ötletet: levágná ő már ezt a bajuszt, amit bohó fiatalsága óta visel. A másodvirágzó feleség inkább hagyná most már, de a férfi, amikor egyedül marad, megejti a jelzett műveletet. Hogy aztán sem a feleség, sem a tervezőirodai kollégák és más jóismerősök nem látszanak regisztrálni a változást, az eleinte tréfának, majd már megalázóan makacs „tréfának” minősül az éppen nyíltabbá vált, bajuszvesztett ember szemében. Később pedig, amikor már mindenki ijedten tagadja körülötte, hogy valaha is lett volna bajusza, megnyílik a kétségbeesés szakadéka. Vajon a megjelent szörny a többiekben fészkel-e, vagy őbenne méginkább (mint a dosztojevszkiji, hasonmás-látó Goljadkinban; a Polanski-féle lakóban)? A szerelem így is, úgy is odavan: vágyik még a feleségére, sőt, bizonyos tekintetben inkább, mint valaha, de többé nem képes szeretkezni vele. Előkotor régi idill-fotókat…

A fényképtartó motivikája felől valami ijesztő, de racionális magyarázat esélye dereng fel – eszerint nem ő maga volna a kardinális vészforrás –, ám ez a magyarázat nem fejlik ki, mert a film idővel már csakis a férj állapotára összpontosít, a reményvesztés ösvényeinek kutatására. A szerencsétlenség itt: a mágikus igazlátáshoz vezető álomi labirint bejárata. A hongkongi képsorok és azok, amelyekben egy düledező kínai halászvároska a helyszín (a szerencsétlen ugyanis ideszökik, ahol talán már járt valaha, a feleségével), igazolják – azt a vállalást mindenesetre, hogy Emmanuel Carrere filmrevitte saját regényét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8613