KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Mozgóképelemzés

Alapiskola

Novotny Katalin

Kovács András Bálint esszékötete nem hagyományos értelemben vett tankönyv, nem „szentírás”, hanem kompetenciafejlesztő könyv.

A műalkotás azért érték, mert felhívás” – a sartre-i gondolat Kovács András Bálint legújabb, Mozgóképelemzés című könyvének esetében is érvényes. A kötet a legalapvetőbb készségekre és ismeretekre fókuszál, elsősorban a látás, és a látottak hatásmechanizmusának megértésében igyekszik segíteni, pszichológiai magyarázatokkal támasztva alá a vizualitás mindennapos élményét. Az ilyen fajta könyv, – azaz amelyik nem lexikonszerűen, hanem folyamatos, összefüggő, esszészerű szövegben, közvetlen stílusban tárgyalja a mozgóképek alapszintű, de ugyanakkor modern ismereteit – lényegében hiányzik a filmes szakirodalomból.

De kinek is szól a felhívás? A célközönséget a bevezető szerint egyrészt (és főleg) – az általános és középiskolákban 2001 óta kötelező tantárgyként oktatott – mozgóképkultúra és médiaismeret tanárai képezik, akiknek többsége abból a generációból verbuválódott, amelyik alapvetően fogalmi, szövegközpontú kultúrán szocializálódott, és ugyanilyen környezetben is kénytelen tevékenykedni: az iskolában. Ennélfogva számukra – ha a filmtörténeti és lexikális ismeretek elsajátítása és továbbadása nem is –, a kép „olvasásának” készsége nehézséget okozhat. A leendő olvasótábor másik részét a film- és médiaszakos hallgatók jelentik, akiknél viszont épp ellenkező előjelű probléma jelentkezik, hiszen a képi információk óriási és rendezetlen áramlásában nőttek fel, így szükségük lehet egy a képernyő-labirintusból kivezető fonálra.

Ez a fonal változatos filmpéldákkal (többek közt Preminger, Clouzot, Ozu, Bresson, Godard, Lynch, Bergman, Tarantino filmjeiből) a képi látványtól a vágáson, a narráción keresztül a rendezői munkáig vezet, melyek közül az illesztéssel és a hanggal (sajnálatos, hogy pont a téma nagysága okán a filmzene háttérbe kényszerül) foglalkozó részek talán a legérdekesebbek. Ez az alfejezet azért is érdemes a kiemelésre, mert bár a hang a hatáselemek közül az egyik legfontosabb, mégis mostohagyermeke a filmelmélet-oktatásnak, amely – úgy tűnik – jórészt még mindig a némafilmek nagy művészteoretikusainak munkáira alapoz. A kötet végén mintaelemzések mutatnak példát a szintézisre négy elemzési stratégián (motívum-, műfaji, pszichoanalitikus és erkölcsi-politikai) keresztül. Két, akár a középiskolai diákok érdeklődésére is számot tartó alkotás az értelmezés tárgya: egy szerzőiség felé mutató műfajfilm, (Spike Lee: A belső ember 2006-ból), és egy műfajfilm felé tartó művészfilm (Michael Haneke: Rejtély című filmje 2005-ből, amely sokkal kevésbé sokkoló, mint a rendező eddigi munkái).

Kovács András Bálint Mozgóképelemzés című kötete nem hagyományos értelemben vett tankönyv, nem „szentírás”, hanem a mai pedagógiában gyakran használt kifejezéssel élve: kompetenciafejlesztő könyv, hiszen nem a mi a legfőbb kérdése, hanem a hogyan és a miért. A vizuális készség, ahogy minden más készség is, fejleszthető, alakítható, és ehhez ad – nem kész sémákat, újrahasznosítható recepteket, óravázlatokat, fogalomtárat –, hanem továbbgondolható lehetőségeket, amelyek segíthetnek tudatos nézővé válni, eljutni oda, hogy a cél ne a végső válasz, hanem a közben felmerülő kérdések megfogalmazása legyen. Ez ugyan nem feltétlenül szükséges az átlagos mozilátogató számára, viszont a mozgóképről tanulóknak és különösen az azt tanítóknak igen.


Palatinus Kiadó, 2009.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9992