KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Asszonyok kútja

Barkóczi Janka

La source des femmes – belga-olasz-francia, 2011. Rendezte: Radu Mihăileanu. Írta: Alain-Michel Blanc, Radu Mihăileanu. Kép: Glynn Speeckaert. Zene: Armand Amar. Szereplők: Hafsia Herzi (Loubna Esmeralda), Hiam Abbass (Fatima), Leila Bekhti (Leila), Saleh Bakri (Sami). Gyártó: Canal+ / CinéCinéma. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 135 perc.

Az Atlasz-hegység vadregényes völgyeinek egyikében szerényen bújik meg a kis arab falu. Ez az a hely, ahol valóban nem csak puszta frázis, ha azt mondják, megállt az idő. Hogy térerő csak a vályogház udvarának mértani közepén fogható és az esti vacsorát kizárólag a homlokra erősített bányászlámpa fényénél lehet elkölteni, még elviselhető lenne, de hogy az ivóvizet is kilométerekről kell hordani, az már több a soknál. Mivel pedig a mosás-főzés-takarítás, azaz a vízigényes tevékenységek jelentősebbik hányada a háztartás nemes feladatköréhez tartozik, a víz szállítása értelemszerűen a közösség asszonyaira marad. Nem csodálkozhatunk hát azon, ha az évszázadok óta vödröket cipelő nőknél egy ponton elszakad a cérna, és férjeiktől a modern igényeket kielégítő vízvezeték haladéktalan megépítését követelik. Egyszerű kívánságuk azonban a patriarchális hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó település férfi lakossága körében vad felháborodást kelt, így a meggyőzés egyéb eszközeihez kénytelenek folyamodni: egy merész ötlettől vezérelve „szerelmi-sztrájkba” kezdenek, azaz a kérdés megoldásáig kerek-perec kiutasítják hitveseiket az ágyukból.

A Franciaországban élő Radu Mihaileanu könnyed meséjének legnagyobb értéke, hogy már-már valamiféle észak-afrikai néprajzi tanulmánynak is beillik. Tradicionális viseletek, népdalok, bennszülött szokások lelkes bemutatása teszi színesebbé az amúgy meglehetősen lapos történetet. A szép tájon kívül pedig talán a filmben felvonultatott neves női színésznők sora kárpótol leginkább a szemérmetlen gyarmatosító nézőpontért, hiszen Hiam Abbasstól Leïla Bekhtiig felvonul itt az arab származású művésznők színe és virága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11263