KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A könyvtolvaj

Huber Zoltán

The Book Thief – amerikai-német, 2013. Rendezte: Brian Percival. Írta: Markus Zusak művéből Michael Petroni. Kép: Florian Ballhaus. Zene: John Williams. Szereplők: Sophie Nélisse (Liesel), Geoffrey Rush (Hans), Emily Watson (Rosa), Ben Schnetzer (Max). Gyártó: Fox 2000 Pictures / Babelsberg. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 125 perc.

A második világháború borzalmairól, a náci rezsim rémtetteiről újra és újra beszélni kell, friss nézőpontokat, eddig nem használt perspektívákat találni azonban egyre nehezebb. A harmincas éveit taposó ausztrál író, Markus Zusak a feladathoz emigráns szülei háborús történeteiből és Anna Frank naplójából merített ihletet. Sikerkönyve ígéretes alapötletre épül, a hitleri diktatúra hétköznapjait ugyanis egy árva német kislány szemszögéből tárja elénk. Bár a most elkészült mozgóképes adaptáció a young adult regények aktuális divathullámán futott be, a veretes kivitelezésű film vészesen eltéveszti a célközönséget.

A brit Brian Percival kiváló színészekkel, csodálatos képekkel dolgozik, mégsem tudja eldönteni, kinek meséli a történetet. A Harmadik Birodalom kulisszái között felcseperedő Liesel szomorú kalandjait a rendező nagy műgonddal, ám igen komótosan bontja ki. A mostohaszülők elfogadása, az első szerelem és a felnőtté válás motívumai az igényesebb tinimozikat idézik, míg a szentimentális, ünnepélyes fogalmazásmód a súlyosabb történelmi drámák megoldásait követi. Percival végig e két ellentétes minőség között ingadozik és nem képes megtalálni a közös nevezőt. Az aránytalanságok miatt végül a könnyfakasztás is elmarad. A kis Liesel sorsa bizonyára megolvasztja majd az idősebbek szívét, a kedves figura mégsem válik igazán érdekessé. A nagy ívű narráció, a könyvek szeretete erőltetett adaléknak tűnik és a nyilvánvaló kliséken kívül a náci Németországról sem tudhatunk meg semmi újat. Az embertelenség és a fanatizmus őrülete, az átlagemberek elkeseredett túlélési stratégiái elsősorban a fiatalabb korosztály számára szolgálhatnának fontos tanulságokkal. A lányka érzelmi problémáival ők azonosulhatnának a leginkább, a film kimért, míves stílusát látva azonban épp az ifjabbak unatkoznak majd a legjobban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11638