KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A pók fészke

Tosoki Gyula

Nid de guêpes – francia, 2002. Rendezte: Florent-Emilio Siri. Szereplők: Samy Naceri, Benoït Magimel, Nadia Farès. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

Az ezredforduló utáni időszak egyik leghollywoodiánusabb francia akcióthrillere ragyogó hagyományokat követ: a felütésében a szereplők által fütyült dallammal A hét mesterlövészt idézi meg, aztán pedig a konfliktusaival, a cselekményvezetésével és a karaktereivel Carpenter A 13-as rendőrőrs ostroma című kultmoziját citálja (amit meg tudvalevőleg egy másik pompás western, Hawks Rio Bravója ihletett). Florent-Emilio Siri direktor tehát jó ízléssel választ mintákat, és ezeket a klasszikus darabokat a kortárs – hollywoodi – trendeknek megfelelően a számítógépes játékok világával ötvözi. A pók fészke legnagyobb problémája mindazonáltal, hogy a rendező és munkatársai az összes dramaturgiai patront már az expozícióban eldurrogtatják, és a játékidő második felére csak a puskák ropogtatása és a bombák robbantgatása marad számukra.

A strasbourgi ipari negyed egyik hatalmas raktárépületében a véletlenek sorozata négy, markánsan különböző társaságot terel össze: a raktárt őrző személyzetet, az itt éppen laptopokat zsákmányoló, középkategóriás bűnbandát, egy rettegett albán maffiózót börtönbe kísérő kommandósokat, valamint az utóbbiakat üldöző – és a vezérük kiszabadítására felesküdött – gengszterek siserehadát. Az arctalan albánok száma nyomasztóan nagy, ráadásul nem kímélnek senkit és semmit, ezért a másik három csapatnak egységbe kell tömörülnie ahhoz, hogy ellenálljanak a támadásnak. Hasonló alapszituációból Carpenter sokkal többet kihozott, elsősorban azért, mert hangsúlyt fektetett a bonyolult emberi relációk bemutatására. Siri direktort ellenben kifejezetten feszélyezi, amikor ilyesmivel kell bíbelődnie, és a pusztítás-szcénákban van igazán elemében. Ez a szemlélet teszi, úgymond, korszerűvé, egyúttal egynapéltűvé munkáját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11674