KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vesszőfutás

Somogyi Marcell

 

Az Amerikai pitére emlékeztető filmek sorában – a francia és a német után – elkészült a „svéd pite”. A párhuzam annyiban sántít, hogy a történet nem az amerikai tizenéves átlagtól jócskán elütő hősök szexuális érése körül bonyolódik. A film Anders esküvője előtt játszódik, leginkább a nagy nap előtti éjszakán: egy nehéz nap nehéz éjszakája. Anders-nek ugyanis fergeteges legénybúcsút rendeznek „barátai”: a főszervező Pierre kompromittáló fényképeket készít a vőlegényről, hogy így lenyúlhassa a menyasszonyt és főképp a vele járó szép hozományt. A siker érdekében arra is képes, hogy a többi cimborát felbujtva egy ismeretlen ház liftjébe vitesse az eszméletlenségig részeg Anders-t, ott egy sörösüveg és egy injekciós tű társaságában, meztelenre vetkőztetve lefotózza, majd Anders kreativitására bízza, hogy az esküvő reggelén – „egy szál karórában” – hogyan tud rekordidő alatt eljutni a templomig. Sehogy – mégis, miután este kimerülten az ágyba zuhan, másnap legnagyobb meglepetésére nem a lakásában, hanem ismét a liftben ébred fel, az időpont pedig – az esküvő napjának reggele. Így indul el a tulajdonképpeni történet: Anders mindig saját előző napi testébe „reinkarnálódik”, hogy újabb és újabb ötleteket bevetve próbálja meg leküzdeni hendikepjét, majd jégre tenni a komplett csapdarendszert kiépítő intrikus Pierre-t. Azt az egyet viszont – bár gyakorlat teszi a mestert – soha nem mondhatja biztosan, hogy „ez a nap lesz a végső”…

A sztori „menekülős” jellegéből adódóan eszünkbe juthatnak a Trainspotting idevágó jelenetei, esetleg A lé meg a Lola képsorai, vagy – skandináv filmről lévén szó – el lehetne vitatkozni azon, hogy Dogma-film-e, és ha igen, miért nem; mégis azt gondolom, hogy a Naked Again helyi értékéről a főcím mondja el a legtöbbet: „Ezt a filmet nem Ingmar Bergman rendezte”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2467