KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi cápák

Mátyás Péter

 

A Sivatagi cápák cselekménye 1991 márciusában, az Öböl-háború végén kezdődik. Négy amerikai katona egy iraki hadifogolynál talált térkép segítségével nekivág a sivatagnak, hogy felkutassa a titkos bunkerban őrzött, kuvaitiaktól elrabolt aranyrudakat. Útjuk során szembesülnek a háború okozta pusztítással, a Szaddam Husszein vezette vérengző hadsereg brutalitásával. A mindenre elszánt vagányokból az élmények hatására a közösségért felelősséget vállaló emberek lesznek. Küldetéstudatuk kettős: meg akarják váltani az ártatlan polgári lakosságot szenvedéseitől, önmagukat pedig rosszabbik, önző és pénzhajhászó énjüktől. Bibliai allúzióink lehetnek, melyeket a film eredeti címe (Háromkirályok) is alátámaszthat. Valójában az egész nem több egy Indiana Jones-történetnél, ami azonban nélkülözi Spielberg könnyedségét és eleganciáját. Helyette unalmas erkölcsi prédikációkkal és közhelyekbe fulladó filozofálgatásokkal terhelik a nézőt. Az a jelenet pedig, amelyben a fogoly amerikai katona könnyes szemmel emlékezik otthon maradt feleségére és gyermekére, mialatt megkínzója, a családja elvesztése miatt szadistává lett arab elégtételt vesz sérelmeiért – gondolatilag és érzelmileg is egyaránt visszataszító.

A filmet az amerikai bemutató után a kritikusok a MASH-hez és A 22-es csapdájához hasonlították. A nyilvánvaló reminiszcenciákon túl, mint a szenzációra éhes televíziós stáb felbukkanása (Apokalipszis, most) vagy az életformát meghatározó értékek hangsúlyozása (MASH), az összehasonlítás sajnos nem állja ki a próbát. Igaz, a legjobb pillanatokat most is a fenti művekre jellemző irónia távolságteremtő ereje adja. Az első kockákon a védtelen irakit leterítő, ujjongó harcos vagy a fogságba esésének koordinátáit mobiltelefonon megadó férfi szerepeltetése egy egészségesebb szellemiség lehetőségét jelenthetnék. Ám a vásznat gyorsan beteríti a sivatagi szélben lobogó csillagos-sávos zászló látványa, a sematikus ellenségkép árnyékában büszkén kidomboríthatjuk patriotizmustól dagadó mellkasunkat, miközben hőseink átvezetik kiválasztott népüket az Ígéret földjére. Akiknek még nem homályosult el a tekintete, azok joggal kérdezhetik: ha Irakban készülne egy ilyen színvonalú háborús propagandafilm, azt hány Multiplex játszaná?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2844