KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet egy hosszú, nyugodt folyó

Bikácsy Gergely

 

Vagy éppen nem hosszú és nyugodt. A filmben irónikusan, vigasztalásképpen hangzik el ez a bölcsesség. Az ismeretlen Étienne Chatiliez filmjét 1987-ben az év váratlan és kellemes meglepetéseként üdvözölte a francia kritika. A gall film ugyanis szinte kizárólag a középrétegek életét tudja hitelesen megeleveníteni, Chabrol és Claude Sautet sodrában éviekéi, marginális életek csak a krimikben akadnak; arabok, szegények, sőt munkások alig jelennek meg a mozivásznakon. Az igényesebb francia kritika tehát ugrásra készen lesben áll, bárcsak felbukkanna ilyesmi. Úgy döntöttek, most felbukkant.

Chatiliez története, főképp alapötlete a bölcsőben elcserélt proletár- és burzsoá-csecsemőről, ugyan meglehetősen kimódolt, de a film természetes nyelven beszél, oldott s nem erőltetett humor, némi üdvös természetesség lengi át. Az egyik csecsemőt a kisváros gáz- és villamosműveinek vezérigazgatója, a másikat koszos-lompos lumpencsalád neveli fel. Később aztán fény derül a dologra, az akkorra 12–13 éves kisfiú „visszakerül” valódi szüleihez, de ott, a polgárfamíliában marad lumpenek kislánya is. Chatiliez óvatosan bánik a drámai fordulatokkal és harsány poénokkal, finoman szelídítgeti őket, kerüli a karikatúra-szerű elrajzolást, hangneme gyengéden ifjúsági. Nem erőlködik: nála senki sem gonosz, sem a gazdag polgár, sem a mocskos lumpen. Arab is van a filmben, s itt kültelki munkanélküliek meg az arabok testvériesen szeretik egymást. A mai francia politikai-társadalmi helyzetnek és napi konfliktusainak izgalma meg humora aligha érinti meg majd a magyar nézőt. Pedig talán mi is szívesen látnánk egy itthoni új filmben egymást becsülő és segítő kültelki magyart és cigányt. Csak hazugságot nem: kezdjék a valóságban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4735