KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tuareg bosszúja

Hegyi Gyula

 

Rambo sikere kétségkívül megihlette a világ pénztárgépre sandító amatőr filmgyártóit: egyre-másra készülnek a magányos, de „hazafias” öldöklők véres kalandjaival sokkoló történetek. Nyugat-Európában persze az eredeti Rambo antikommunizmusa és amerikai felsőbbrendűség-tudata kissé kényelmetlenül hat, ezért is tiltottak be például Finnországban egy helyi Rambo-adaptációt. Más filmesek ügyesebben alkalmazkodnak a helyi hagyományokhoz, elhagyják a műfajból az amerikai felsőbbrendűség jelképeit, a mindent átható antikommunizmust pedig semleges, sőt olykor „haladónak” látszó politikai máz helyettesíti – mindent a vevő igényei szerint. A tuareg bosszúja című olasz filmben például az ősi törzsi hagyományok tisztelete, a természet iránti hűség, a kizsákmányoló és zsarnoki kormány elleni lázadás a körítés, az ürügy – ahhoz, hogy egy villogó kékszemű mozihős egymagában lemészárolhasson (késsel, puskával, robbanószerrel, benzinnel stb.) előbb egy szakaszt, majd egy garnizont, később egy kisebb hadsereget. Ég, hull, repül az ellenség, a tuareg pedig halad előre az útján.

Annyira persze nem fajul a dolog, hogy a benszülöttnek maszkírozott mozisztár európaiakat irtson halomra – mivel tuareg a fiú, így „szerencsére” arab katonákat, arab hadsereget kell a filmre koreografált öldöklés legváltozatosabb módszereivel megsemmisítenie. Tuareg feleség, tuareg gyerek is került a történetbe: tuareg kutyára nem emlékszem. Az olasz politikai kalandfilmek szinte minden szokványos kellékétől lecsupaszított történet részint sivatagot, részint az érzéketlen öldöklés sivatagját kínálja nézőinek. Miért, miért nem, mégsem teljesen ellenszenvesen: az utolsó kockák azt sugallják, hogy a vak véletlen még a tuaregnél is győzedelmesebb, s a mozihős diadala bármelyik pillanatban kudarccá változhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5563