KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A végső megoldás: Halál 3

Takács Ferenc

Sigourney Weaver harmadszor is harcba indul a gyilkos Alien, minden sci-fi szörnyek legviszolyogtatóbbika ellen. Ezúttal önként, a maga kontójára: a filmnek ő a társproducere, s az első nagyfilmjét készítő rendező, David Fincher (egyébként ügyes) kezét is láthatólag ő vezeti mindvégig.

Ezúttal két klasszikus filmpatentre játszanak rá az alkotók. A Halál3 egyrészt őseredeti film noir-ba bújtatott sci-fi horror: a fegyencbolygó lakói elhullott sorsú, befuccsolt, létük piszkos céltalanságától bénult figurák, a börtönlét önkéntesei, akik valamiféle sztoikus-egzisztencialista módon értelmetlen hősiességgel választják a végső csatát a Szörnnyel: „ha úgyis meghalsz, állva hallj meg, s ne térdre roskadva (pontosabban: „ne a kibaszott térdedre roskadva, baszdmeg”) önti szavakba helyzetük keserű erkölcsi pátoszát – részben Dolores Ibarurri, részben Albert Camus nyomán – szellemi vezérük.

Másrészt áldozati rítus is a film: a bolygó lakói Sigourney Weaver személyében megváltójukra találnak. Jeanne d’Arc-ra, aki mindenét és mindenkijét elveszítette az űrbaleset során, amely a bolygóra vetette, és aki szíve alatt hordja a minden eddiginél veszedelmesebb Szörny-csecsemőt. Penitenciát tart, tövig nyírja a haját, megszabadítja a bolygót a szörnytől, a világot pedig – az önkéntes tűzhalál áldozatával – önmagától, s a benne lakozó borzalomtól.

Külön-külön mindez persze ezerszer látott-hallott séma: együtt viszont egyáltalán nem rossz, sőt, már-már felemelő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=581