KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Japán szerető

Strommer Nóra

 

A japán szerető címe merőben mást sejtet, mint amit a film nyújt, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az egzotikus japán szexkultúrát övező képzeteket. Még csak nem is a szépséges távolkeleti pillangó találkozik a nagy fehéremberrel, hanem egy flegma ausztrál nő egy udvariaskodó, töketlen japán férfivel. A rendezőnő, Sue Brooks kezdetben megkapaszkodik a kultúrák ütközése esetén elővehető szereotípiákban, melyek nem a komikum forrásaként szolgálnak, inkább borzasztóan kínossá teszik a filmet, olyannyira, hogy nehéz eldönteni, hogy a film rossz, vagy a színészek kiváló játékának eredménye az átütő ellenszenv (az ausztrálok mindenesetre 2003 legjobb hazai filmjének tartották). A furcsa pár kettesben vág neki a hozzáértéssel fotózott köves-bokros, embertelen szépségű ausztrál kontinensnek. Hiromitsut lenyűgözi a sivatagi táj, mely a hazai kötöttségek alól való ideiglenes felszabadulással kecsegtet. Hipnotizálja a kontinens, melyen – hazájával szemben – a természet igen bőkezűen bánt a térrel. Egyre beljebb viteti magát a kősivatagba, ahol kettejükön kívül egy lélek sem kerül a kamera látószögébe. Csak a kövek, az égbolt hatalmas kupolája, és az emberpár. Sandy eleinte halálos közönnyel kíséri Hiromitsut spirituális utazásán. Toni Colette meggyőzően alakítja az értetlen buta libát, aki egy a film által nem teljesen tisztázott belső fordulat következtében átveszi az irányítást, és rituálisan, férfinadrágban bújik az addig utálatos ferdeszemű ágyába. Kapcsolatuk halálos csapást mér a sztereotípiákra. A bukolikus idill azonban nem tart soká, mielőtt a film teljes unalomba fordulna, hirtelen lefejezi magát, és a hosszú alapozás után kezdetét veszi maga a film, a naturalista tragédia, mely minden valószínűség szerint a legkérgesebb szívű nézők torkát is megszorongatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8248