KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kalózok – Kétballábas banda

Varró Attila

The Pirates! Band of Misfits – amerikai-brit, 2012. Rendezte: Peter Lord. Írta: Gideon Defoe. Kép: Charles Copping. Zene: Theodore Shapiro. Gyártó: Aardman Animations. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 87 perc.

Az Aardman bristoli animációs stúdió ötödik egészestés filmjében két előző munkájuk szintézise határozta meg a témát: míg a CGI-technika betörését a hagyományos gyurmaanimációba az Elvitte a víz képsorait elárasztó töméntelen (szenny)víz jelezte (ami a gyurmafilmnél nem szívesen látott őselem), a 3D bemutatkozása a korábbi stílus állathősös műfajparódiáit szorította ki a Karácsony Artúr szokványos családi mozijában. Az idei Kalózok! egyfelől újabb térhatású opusz, plusz a régigyúrású stoptrükköt kompjutergrafikával színesíti: ebből kifolyólag egyszerre épít emberhősökre, játszódik óceánnyi vízfelületeken és eleveníti fel a rendező Peter Lord szeretett zsánerlegelőjét – egyszóval kalózfilm-paródia, annak is az erősen önreflektív, abszurdba hajló Aardman-olvasatából.

Ami nehezen érthető, hogy mindehhez miért nyúltak – a stúdió történetében először – irodalmi alapanyaghoz, főleg ha csupán szórványos elemeiben adaptálták Gideon Defoe meseregény-sorozatának 2005-ös első kötetét. Túl azon, hogy az erősen szubverzív humorú Defoe-könyv alapsztorijában megfelel a fentebbi három követelménynek, Lord és az író mindössze Charles Darwint és kártyákkal kommunikáló majmát, a küldetés londoni helyszínét és néhány remek geget őriztek meg. Míg a mesében Darwin fivérét kell megmenteni egy álnok püspök fogságából, a film Kalózkapitány hőse az Év Kalóza díjhoz szükséges zsákmány érdekében egy tudóskonferencián lép fel rendhagyó házipapagájával, hogy aztán szembekerüljön a gonosz Viktória királynővel, aki minden áron magáénak akarja a ritka madárkát. A Kalózok! megközelítése humorban, bájban, technikában a régi, sőt történetében is a hagyományőrzést dicsőíti, szemben a modern 19. század díj- és pénzcentrikus kommerszitásával: erről szól Lordék Oscar-gálákat idéző kalóztrófea-jelenete, a Királynő gyűjtőszenvedélyének valódi mozgatórugója vagy a csípős kis utalások a Dreamworks karib-tengeri kalózaira. Ezredfordulós technikája ellenére az Aardman újra eredeti kézműves sármját hozza, életképessége szilárd a CGI-evolúcióban is, akár a meséjében szereplő utolsó dodómadáré – ami ezek után boldogan élt, míg ki nem halt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11267