KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bad Boys 2.

Pápai Zsolt

 

A Jerry Bruckheimer producer és Michael Bay rendező alkotta duó csaknem egy évtizede oly ütemben halmozza a sikereket, hogy még legjelentősebb blockbusterei esetében sem volt ideje a Hollywoodban oly divatos folytatások tető alá hozására. Mostanra viszont kifogyott az invencióból a páros, ezért az együttműködésük kezdetét jelentő, a buddy movie-k és az akciómozik elegyét nyújtó Bad Boys folytatására fanyalodott. A Bad Boys 2. a látvány tekintetében übereli az első epizódot, a sztori szempontjából viszont mélyen alatta marad annak, mivel nem egyéb, mint permanens akció- és poéndömping, értékelhető cselekmény nélkül. Szapora beszédű hőseinknek ezúttal a kubai kormány által támogatott miami drogbáróval gyűlik meg a bajuk, a két és fél órás, fordulatoktól mentes projekt történései ennyiben össze is foglalhatók. A Bad Boys 2. mégsem érdektelen, netán unalmas film, hiszen háromfős vágóstábjának köszönhetően a narráció hézagai is dinamizmussal telítettek. Az akciójelenetek természetesen ütnek – itt látható az utóbbi évtizedek egyik legparázsabb, úgy negyedórás, és hozzávetőleg három-négy tucatnyi járművet a szeméttelepre utaló autós üldözése –, a végeredmény mégsem kifogástalan. Egyrészt dramaturgiailag nem egészen érthető, hogy az addig könnyed hangvételű, poénról poénra lavírozó mese miért megy át vaskos drámába az utolsó negyedórára, másrészt az alkotók eredetiség-hajkurászásban néha túllőnek a célon: például a nagyjelenet melletti másik vágtaszcénában a hullaházból frissen kikerült tetemek szerepeltetése gyomorforgató ötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2190