KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/április
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: A képzelet vasfüggönye A magyar filmek nyugat-képe
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 4. rész
• Bilsiczky Balázs: Párhuzamos valóságok Beszélgetés Zsigmond Dezsővel
• Várkonyi Benedek: Kossuthkifli és forradalom Beszélgetés Fehér Bélával
TUDÓSOK A MOZIBAN: ROBOTOK ÉVSZÁZADA
• Baski Sándor: Robotmatiné A robot gyermekkora
• Sepsi László: Katarzis és aprómunka A kortárs robotika
• Pernecker Dávid: A holnap markában Futurama-sorozat
JONATHAN GLAZER
• Huber Zoltán: Tiszta kép Jonathan Glazer
• Csiger Ádám: Idegen közöttünk Jonathan Glazer: A felszín alatt
CORMAC MCCARTHY
• Pernecker Dávid: A hiábavalóság szavai Cormac McCarthy-adaptációk
• Huber Zoltán: A hűség nem elég James Franco: Isten gyermeke
FRITZ LANG
• Martin Ferenc: Fenyegető képek Fritz Lang amerikai bűnfilmjei
• Murai András: A forma hatalma Martin Ferenc: A félelem képei
• Schreiber András: Félelem és tömegpszichózis Fritz Lang Dr. Mabuse-filmjei
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Rögrealizmus Berlin
• Szalkai Réka: Aki nincs ott, lemarad Rotterdam
KÖNYV
• Roboz Gábor: Nagy falat David Cronenberg: Konzum
• Horeczky Krisztina: Dupla R, a különc Michael Feeney Callan: Robert Redford
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Flaubert én vagyok! Posy Simmonds: Gemma Bovery
• Vajda Judit: Cherchez la femme! Anne Fontaine: Gemma Bovery
KÉPREGÉNY
• Bayer Antal: Mindennapi rajzaink Francia szerzői képregények
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Terasz kilátással Laurent Cantet: Havannai éjszaka
• Forgács Nóra Kinga: A test beszél Jean-Pierre Améris: Marie története
• Schubert Gusztáv: Örömzene Sólyom András: Fischer Iván
MOZI
• Baski Sándor: A hírnév ára
• Kránicz Bence: A tenger dala
• Barkóczi Janka: Samba
• Simor Eszter: Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család nyaral
• Csiger Ádám: Toszkánai esküvő
• Huber Zoltán: Bérhaverok
• Kovács Bálint: Üzlet bármi áron
• Margitházi Beja: A hangok
• Sepsi László: Éjszakai hajsza
• Géczi Zoltán: Focus – A látszat csal
• Tüske Zsuzsanna: A szomszéd fiú
• Varró Attila: Hamupipőke
• Jankovics Márton: Utam az iskolába
DVD
• Pápai Zsolt: Conan, a barbár (1982)
• Soós Tamás Dénes: Cha-cha-cha
• Kránicz Bence: Jenkik
• Kránicz Bence: Afrika királynője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök: dömping és fordulópont

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Brian Helgeland: Legenda

Dupla ego

Simor Eszter

A hírhedt londoni gengszter-ikerpár szerepében a digitálisan megduplázott Tom Hardy áll helyt.

Az ismert brit fotográfus, David Bailey 1965-ben készített egy képet a Kray testvérekről. A londoni East Endet uraló gengszterpár, Ronnie és Reggie elegáns fekete öltönyben, jólfésülten pózol az azóta híressé vált fotón. A szóbeszéd szerint, az ikrek saját kezűleg elkövetett, brutális bűntetteik után makulátlan külsővel jelentek meg a londoni éjszakában. A gengszterduó bukását az okozta, hogy mindennél jobban vágytak a hírnévre, míg az igazán profi gengszterek ismérve, hogy láthatatlanok maradnak – vélte később a fotós.

Brian Helgeland Legendája a Kray testvérek körül kialakult mítoszt építi tovább. Szemben a klasszikus brit gengszterfilmekkel, amelyek általában dicsőítés nélkül mutatták be a kisstílű bűnözők életét, ebben a filmben a főszereplők igazi „hírességek”, és bár a helyszín a 60-as évekbeli London, a filmnek mégis nagyon „jenki” érzete van. Sokkal inkább hajlik a hősies amerikai gengszterfilm hagyomány felé (A Sebhelyesarcú, A kis cézár), mint a Sztriptízbár a Sohóban, vagy az Öld meg Cartert! brit szutykos valóságához. A Szigorúan bizalmas forgatókönyvéért Oscar-díjat is nyert író-rendező nyílt rajongással – ahogy erre a cím leplezetlenül utal – a nagy gengszterfilmek közé kanonizálná a történetét. A Legenda romantikus nosztalgiájával és fényűző, csillogó díszleteivel a Nagymenők, a Casino és A Keresztapa sorába szeretne belépni.

Nem Helgeland az első rendező, akit rabul ejtett a Kray-mítosz. Az 1971-es Villain pszichotikus főhősét nyíltan Ronnie Kray-ről mintázták. A brit kisrealizmust idéző darab (a heist során egy műanyaggyár dolgozóinak bérét lopják el) címszereplője a londoni alvilágot uraló rettegett szadista gengszter, aki esténként gyengéden betakargatja édesanyját, majd megerőszakolja kelletlen cinkosát és szeretőjét.

Brian Helgeland Legendája a Kray testvérek felemelkedésének és bukásának története. Erről az életpályáról 1990-ben már készült egy brit változat, a Kray fivérek, a magyar származású Peter Medak rendezésében. Mindkét filmben a gengszterkarrier szempontjából fontos események jelennek meg (a rivális banda legyőzése, a bukáshoz vezető késelés), valamint központi szerepet kap a testvérek egymásra is veszélyes, bonyolult kapcsolata és az elfojtott erőszak: a Medak-film mégis inkább családtörténet egy anyáról és a két fiáról, míg a 2015-ös a szerelmi melodrámára szavaz.

Az érzelmi instabilitás ábrázolása és a romantikus szál bevezetése nem idegen a brit gengszterfilmektől: már a klasszikus korszak brit gengszterei is mindig sebezhetőbbek és érzelmesebbek voltak amerikai társaikhoz képest (Brighton Rock, The Criminal), de a Legendában a melodráma szinte már felülírja a gengszterfilmet. A film középpontjában Reggie Kray és a felesége kapcsolata áll. A történetet Frances narrálja, ami meglehetősen gyenge forgatókönyvírói fogásnak bizonyul, mivel Frances nemcsak megbízhatatlan narrátor, de a történet szempontjából lehetetlen mesélője is az eseményeknek.

A film legnagyobb közönségvonzó ereje, hogy mindkét fivér szerepét Tom Hardy játssza. Helgelandnak az ötletet állítólag a Hold című brit sci-fi adta, de az ikerszereposztás hatásos eszköz volt Cronenberg Két test, egy lélekjében is. Ha a testvérek egyformán néznek ki, de tökéletesen ellentétes karakterei egymásnak, a lélek megosztottságának kifejezőivé válnak – a színésznek pedig kiváló lehetősége nyílik egyazon személyiség két ellentétes oldalának megformálására. Hardy igen meggyőző Reggie szerepében: jóképű és megnyerő, sármja tökéletes álcája erőszakos természetének. A színész viszont a jóval összetettebb és érdekesebb Ronnie megszemélyesítésének lehetősége miatt vállalta el a szerepet, mégis kevésbé hiteles a fekete humorral megrajzolt, képregényhősszerű figura megformálásában. Az elmebetegségét és homoszexualitását nyíltan vállaló, az erőszakért rajongó tragikomikus személyiséget Hardy az őrült tekintet és a lebiggyesztett száj szegényes eszköztárával próbálja életre kelteni. Ennek ellenére a film legérdekesebb jelenetei azok, ahol egy beállításban látjuk a két Kray-alteregót. A páros erőszaktól sem mentes, egymásra utalt szimbiózisa egy ökölharcban csúcsosodik ki, ahol a karakter lélektani értelemben is saját magával harcol, így nehéz eldönteni, hogy kinek is szurkolunk. De addigra talán már nem is akarjuk tudni, hogy hol van a határ.

 

LEGENDA (Legend) – brit, 2015. Rendezte és írta: Brian Helgeland. Kép: Dick Pope. Zene: Carter Burwell. Szereplők: Tom Hardy (Reggie/Ronnie Kray), Emily Browning (Frances), Christopher Eccleston (Read), David Thewlis (Payne), Paul Bettany (Charlie). Gyártó: Working Title Films / ACE / Cross Creek Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 131 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12408