KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/április
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: A képzelet vasfüggönye A magyar filmek nyugat-képe
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 4. rész
• Bilsiczky Balázs: Párhuzamos valóságok Beszélgetés Zsigmond Dezsővel
• Várkonyi Benedek: Kossuthkifli és forradalom Beszélgetés Fehér Bélával
TUDÓSOK A MOZIBAN: ROBOTOK ÉVSZÁZADA
• Baski Sándor: Robotmatiné A robot gyermekkora
• Sepsi László: Katarzis és aprómunka A kortárs robotika
• Pernecker Dávid: A holnap markában Futurama-sorozat
JONATHAN GLAZER
• Huber Zoltán: Tiszta kép Jonathan Glazer
• Csiger Ádám: Idegen közöttünk Jonathan Glazer: A felszín alatt
CORMAC MCCARTHY
• Pernecker Dávid: A hiábavalóság szavai Cormac McCarthy-adaptációk
• Huber Zoltán: A hűség nem elég James Franco: Isten gyermeke
FRITZ LANG
• Martin Ferenc: Fenyegető képek Fritz Lang amerikai bűnfilmjei
• Murai András: A forma hatalma Martin Ferenc: A félelem képei
• Schreiber András: Félelem és tömegpszichózis Fritz Lang Dr. Mabuse-filmjei
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Rögrealizmus Berlin
• Szalkai Réka: Aki nincs ott, lemarad Rotterdam
KÖNYV
• Roboz Gábor: Nagy falat David Cronenberg: Konzum
• Horeczky Krisztina: Dupla R, a különc Michael Feeney Callan: Robert Redford
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Flaubert én vagyok! Posy Simmonds: Gemma Bovery
• Vajda Judit: Cherchez la femme! Anne Fontaine: Gemma Bovery
KÉPREGÉNY
• Bayer Antal: Mindennapi rajzaink Francia szerzői képregények
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Terasz kilátással Laurent Cantet: Havannai éjszaka
• Forgács Nóra Kinga: A test beszél Jean-Pierre Améris: Marie története
• Schubert Gusztáv: Örömzene Sólyom András: Fischer Iván
MOZI
• Baski Sándor: A hírnév ára
• Kránicz Bence: A tenger dala
• Barkóczi Janka: Samba
• Simor Eszter: Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család nyaral
• Csiger Ádám: Toszkánai esküvő
• Huber Zoltán: Bérhaverok
• Kovács Bálint: Üzlet bármi áron
• Margitházi Beja: A hangok
• Sepsi László: Éjszakai hajsza
• Géczi Zoltán: Focus – A látszat csal
• Tüske Zsuzsanna: A szomszéd fiú
• Varró Attila: Hamupipőke
• Jankovics Márton: Utam az iskolába
DVD
• Pápai Zsolt: Conan, a barbár (1982)
• Soós Tamás Dénes: Cha-cha-cha
• Kránicz Bence: Jenkik
• Kránicz Bence: Afrika királynője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök: dömping és fordulópont

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Multimédia

Egy másik évezred

Nyírő András

Ez is fesztivál: az ifjonc programozók nagy erőpróbája. Kóderek, grafikusok, zeneszerzők és menedzserek alkotta kis csapatok versenyeznek egymással.

 

Köd, szemerkél az eső, sötét van. A kocsiban valami dufta szól (dufta-dufta, így hívja a szaknyelv a techno zenét, árnyalattól függetlenül), nyilvánvaló, hogy eltévedtünk. Fognánk nyelvet, ha járna valaki ebben az átkozott éjszakában, de sehol egy lélek. Aztán valahogy mégis odakeveredünk: egy általános iskola a világ végén. Kikászálódunk az autóból, a kapuban egy százast kérnek a beugróért.

Aki csajozni akar, az nem idejár, mondja kísérőnk: és tényleg, amerre csak nézek, tizenéves fiúk, számítógépek és üres kólásüvegek. Oroszlánszag, elmosódó zsivaj, félhomály, legalább ötszázan lehetnek itt. A folyosókon, termekben asztalok, az asztalokon kibelezett, lecsupaszított számítógépek, mindenütt madzagok, drótok. A gyerekek csoportokba verődve merednek a képernyőre, itt-ott szexképeket nézegetnek, másutt doomoznak, de a többség programozni jött. A tornateremben zajlik a compó, a nagy verseny. Ez a scene, a kóderek, az ifjonc programozók nagy erőpróbája, találkozóhelye, fesztiválja. A kivetítőn videoklipek futnak, azaz mégsem klipek, mert számítógépen állítottak elő minden látványt, minden hangot, sehol egy videomagnó, csak számítógép, számítógép, számítógép. Kemény, hideg, fémes, sohasemvolt tárgyak forognak, pörögnek, úsznak a térben. Krómacél sötétkék háttérben, éles tükröződés, csillogó csíkok tekeregnek. Pörgős zene, itt is a dufta, feliratok villannak be, fénygolyók repülnek. Mintha csak a Nők városának híres jelenetét látnánk, megyünk előre a csatornában, uhh, hol is vagyunk? Aztán minimal art: egyesekből és nullákból építkezve mesél el egy szerelmi történetet, majd egy rajzfilmszerűség jön. A közönség tapsol a sötét teremben: egy nagy képet rángatnak jobbra-balra a vásznon, ez komoly programozási tudást igényel.

Itt minden a programozásról szól. A műveket kis csapatok állítják elő. A tagok: a kóder, ő írja a programot, a grafikus, a zeneszerző és a menedzser. Az utóbbi feladata a szervezés. A csapatok között éppúgy vannak nagy sztárok, mint az ötvenes-hatvanas években a kis beatzenekarok között, nevüket csak kellő áhítattal és tisztelettel lehet kiejteni. A compók, versenyek anyagát kiteszik az Internetre, CD-ROM-on terjesztik. Persze ember legyen a talpán, aki egy ilyen programot elindít: de már ez a küzdelem is a játék része.

Mert játékról van itt szó, versenyről, bizonyításról. Az egyik legérdekesebb kategória a 4 kilobájtos programok mezőnye. Ez olyan, mintha egysoros versekre írnánk ki irodalmi pályázatot. Itt nem elég a fantázia, a sok ötlet, ehhez fölényes technikai tudásra van szükség. És a gyerekek mindent tudnak, amit a számítógépről tudni lehet. Tisztában vannak ezzel a profik is: egymás hegyén-hátán állnak a szponzorok, világcégek vannak meghatódva, ha támogathatják a rendezvényt. A szervezők nem kérnek sokat, néhány hangkártyát, CD-ROM-olvasót, hogy tudják mivel díjazni a legjobb műveket.

Ez a közösség abban a lélektani állapotban van, amikor mindent magának csinál: maguk bérlik ki az iskolát egy hétvégére, maguk írják a programokat, a saját mércéjük szerint alakítják ki a vizuális világukat. Persze jól látszanak a források: a rajzfilmek, a horror- és sci-fi filmek látványelemei visszaköszönnek, de mégis itt az jelenik meg a vásznon, ami csak egy 16 éves fiú lelkében megtalálható. Talán valamikor majd kilépnek a nagy nyilvánosság elé, demóikat videón is közreadják, talán majd kommercializálódik a mozgalom, és húsz év múlva majd kiöregedett vén kóderként futnak egy második kört, a közönség meg majd nosztalgiázik, ki tudja, talán nem így alakul: az már egy másik évezred baja lesz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3606