KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/május
MOZI VS. INTERNET
• Baski Sándor: Járatlan utakon A Netflix és a többiek
• Soós Tamás: Az elfeledett mozi Magyar filmforgalmazás
• Kovács Bálint: A mamut és a hangya Alternatív filmforgalmazók
• Kránicz Bence: Szabadulóművészek Magyar garázsmozi
CLINT EASTWOOD
• Benke Attila: Mindörökké Fakó Lovas Clint Eastwood városi westernjei
• Pápai Zsolt: Volt egyszer egy vadnyugati hős Clint Eastwood: Fennsíkok csavargója
ARTSZEXFILMEK
• Varró Attila: Érzelmek birodalma Pornó és melodráma
• Kovács Marcell: Bundás vénuszdombok Jesus Franco szexfilmjei
• Gelencsér Gábor: Pillangóhatás Peter Strickland: The Duke of Burgundy
LENGYEL FILM
• Pályi András: Milyen távol, milyen közel Tadeusz Konwicki mozija
• Gyenge Zsolt: Húsba zárva Malgorzata Szumowska: Az Ő nevében…
OROSZ KRIMIK
• Forgács Iván: Mit sugároz a mai Oroszország? Orosz bűnügyi sorozatok
• Csiger Ádám: A forradalmár, aki felfalta gyermekeit Daniel Espinosa: A 44. gyermek
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Halál, hol a te kardod? Dömölky János (1938-2015)
• Hirsch Tibor: Felmenni, visszajönni Mai magyar falu-filmek
• Varga Zoltán: Animáció-történeti körséta 100 éves a magyar animáció
FESZTIVÁL
• Gáncsor Kármen: Rövidre vágva Friss Hús 3.0
• Buglya Zsófia: Rejtett tartalékok Graz – Diagonale
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Mélyvörös Jean-Patrick Manchette: Gunman
• Sepsi László: Visszafogott vezeklés Pierre Morel: Gunman
KRITIKA
• Muhi Klára: Bedarál-e? Nagy Viktor Oszkár: Hivatal
• Horeczky Krisztina: Elfolyik-e az élet? Almási Tamás: tititá
• Barkóczi Janka: Megint tavasz George Ovashvili: Kukoricasziget
MOZI
• Sepsi László: Citizenfour
• Baski Sándor: Hétköznapi vámpírok
• Kovács Kata: Violette
• Forgács Nóra Kinga: Adaline varázslatos élete
• Csiger Ádám: Lámpagyújtogatók
• Vajda Judit: Ne zavarjatok!
• Kolozsi László: 3 szív
• Roboz Gábor: Rekviem egy macskáért
• Kránicz Bence: A Lazarus hatás
• Sándor Anna: A lázadó
• Huber Zoltán: Halálos iramban 7
• Jankovics Márton: Hó az édenkertben
• Varró Attila: A szerelem üstököse
DVD
• Pápai Zsolt: Vigasztaló Marcelino: Kenyér és bor
• Gelencsér Gábor: A tanítványok
• Szabó Adrienn: 2001: Űrodüsszeia
• Soós Tamás Dénes: Picasso kalandjai
• Fekete Martin: Merénylet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Hazai haladás

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vörös sarok

Takács Ferenc

 

A film ún. „mondanivalós” hollywoodi termék, azaz a nálunk annak idején szocreál változatban dívó didaktikus-propagandisztikus sematizmus pontos amerikai tükre és mása. Magánérdekű szála természetesen férfi-nő történet, a kommunista Kínában gyilkosságért bíróság előtt álló amerikai ügyvéd-üzletember és kijelölt védője, a fiatal kínai jogász-asszony kapcsolatának az alakulásrajza, ellenséges közönytől a szerelemig (illetve valami szerelem-féléig). Közérdekű szintje persze a népi Kína, pontosabban az a kérdés, hogy milyen képet fessen Amerika magának utolsó kommunista, egyben lendületesen amerikanizálódó nagyhatalmi riválisáról, s mit is kezdjen ennek a képnek a jegyében Kínával. Ezért van, hogy sok mindent megtudhatunk a filmből a föld eme vörös szegletéről, például azt, hogy Kínában a színfalak mögött komoly harc folyik az amerikai szabadpiaci demokráciát meghonosítani kívánók és az ugyanezt ellenzők között. Közben látjuk a magányos férfihőst, a derék átlagamerikait, aki példaadó bátorsággal kényszeríti rá a népi bíróságot, hogy – ha már angolszász jogi normákat, az ártatlanság vélelmezését és hasonlókat nem ismer – legalább a saját törvényeit tartsa be az eljárás során. A krimi innen már a „tárgyalótermi dráma” szokványai szerint pereg tovább, melynek során az ügyvédnő – védence példájára és hatására, illetve a védence irányában ébredő rokonszenvével egyenes arányban – egyre inkább felismeri a nyugati jogrend fölényét a kínaival szemben. Az amerikai végül megússza a dolgot, mert a háttérben folyó nagypolitikai érdek-játszmában fordulat áll be, s így kiderülhet ártatlansága. Tökéletesen kiszámítható szériadarab a végeredmény. Annak viszont hibátlan: érdekes pekingi életképek, izgalmas üldözéses jelenetek, börtönmélyi szörnyűségek, valamint finoman kulturált színészi játék és intimusan érzékeny kamerakezelés teszik nézhetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3678