KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Greenberg

Nagy V. Gergő

Greenberg – amerikai, 2010. Rendezte: Noah Baumbach. Szereplők: Ben Stiller, Rhys Ifans, Greta Gerwig. Forgalmazó: Select. 103 perc.

Legkésőbb A tintahal és bálna óta köztudomású, hogy Noah Baumbach a kortárs amerikai függetlenek egyik markáns egyénisége. A főként érzékeny tolláról nevezetes író–rendező Wes Anderson csapatával indult, de kamaszlelkű kollégájával szemben inkább az urbánus entellektüelek öncsalással teli világához vonzódik: kisrealista, személyes filmjei fanyar bon mot-kban és szerteágazó kulturális utalásokban gazdag, egyszersmind ízig-vérig hétköznapi mesék, melyek hiúságukban zavarodott értelmiségi figurák vicces–szomorú gondjait vizsgálják.

Baumbach tavalyi műve rendhagyó módon egy negyvenéves ácsról szól – ám a bukott zenészből New York-i szakmunkássá avanzsált Roger Greenberg legalább annyira savanyú és nárcisztikus, mint a korábbi munkákat benépesítő, csurig frusztrált értelmiségiek. A folyvást panaszleveleket fogalmazgató középkorú későkamasz egyenesen az idegklinikáról érkezik dúsgazdag bátyja Los Angeles-i otthonába, hogy a család vietnami nyaralása idején a lakás és a kutya gondját viselje – ezalatt pedig nem csupán egykori haverjaival és takaros midlife-krízisével igyekszik zöld ágra vergődni, de a házvezető-lánnyal is ügyetlen románcba keveredik. Baumbach teszetosza figurákkal zsúfolt dramedyje a korábbi munkákhoz hasonlóan dúskál a feszélyező helyzetekben, a helyi érdekű poénokban és a szellemes(kedő) egysorosokban, ám mindez a precizitásában is közvetlen és könnyed hatású rendezés miatt csak elvétve tűnik keresettnek vagy tolakodónak – ehelyett inkább megannyi megkapóan idétlen és fájdalmasan komikus pillanatot eredményez (lásd például a születésnapi tortára bedühödő ünnepelt parádés jelenetét). A következetesen visszafogott és a váltig empatikus közelítésmód pedig még e taszítóan egoista, velejéig sebzett antihőst is szerethetővé tudja varázsolni – ilyenformán a Greenberg azzal együtt is emlékezetes, hogy csupán hajszálnyival mélyebb, mint a nyöszörgő balfékek felnőtté válásának szakmányban gyártott független meséi.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10926