KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A futball-faktor

Hideg János

 

A kertek alján, távol a rendőrkameráktól, szigorú konspiratív szabályok szerint gyülekezik a Chelsea ultrák maroknyi csoportja. Ellenséges Tottenham- vagy (ördög és pokol!) Milwall-szurkolók után lesnek. Stratégiájuk egyszerű: ha túlerővel találkoznak, menekülnek, létszámfölényben támadnak. Ha hétvége, akkor futball, ha futball, akkor kocsma, ha kocsma, akkor verekedés, de igazából a verekedés a lényeg.

Valahol a Trainspotting, a Futballáz és a Harcosok klubja erőterében (és filmnyelvén) beszéli el Nick Love a maga alacsony költségvetésű történetét a futballhuliganizmusról. E történet középpontjában Tommy Johnson áll, egy Chelsea-”szurkolókból” álló falka tagja, akiben 30. évéhez közeledve megfogalmazódik a nagy kérdés, miért van gyermeteg erőszakra szüksége ahhoz, hogy „érezze: még él”. Ez az élet „a laza dolgokról szól: laza szex, laza ruhák, laza erőszak. Ha nem vagy laza, senki vagy”– magyarázza Tommy. A lazaság azonban csak póz: a film egyik fő témája és erénye a kocsma-drog-meccs-harc-szex által meghatározott férfias életérzés felszíne mögött rejtőző szexuális gátlások, gyermekkori traumák, társadalmi elégedetlenségek bemutatása vagy legalábbis érzékeltetése.

A képlet persze ennél összetettebb: John King regénye például mélyebben érinti a rasszizmus problémakörét, amit a filmváltozat kissé elnagyoltan kezel. Ugyanígy, a mellékszálak kuszaságában időnként meg-megfeneklik a történet, ami azért így is eljut az eposzi végkifejletig: az örök ellenség Chelsea- és Milwall- „szurkolók” nagy leszámolásáig valami elhagyatott telken.

A falkaszellem e hiteles természetrajzának említésre érdemes vonása, hogy Love filmjében egyetlen snitt erejéig sem jelenik meg maga a futball, hiszen annak, amiről a film szól, semmi köze nincs az isteni játékhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1831