KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Tóbiás Áron: Korda Sándor

Nemeskürty István

Nagy témáról röviden írni nehezebb, mint hosszan. Udvariasságtól függetlenül méltánylandó tehát, hogy Tóbiás Áron a majdnem áttekinthetetlenül szerteágazó, magyarul azonban jószerint hozzáférhetetlen Korda-irodalom után és ismeretében egy pár íves tömör, a lényeget megfogalmazni kívánó tanulmányt publikált. Szellemes, érdekes, a legfontosabb ismereteket közlő írás, amelyből a szakmai tájékozottsággal nem rendelkező mozinéző jó eligazítást kap Korda Sándorról. Azért is nagy dolog mindezt egyetlen rövid lélegzetű tanulmányban megoldani, mert Korda nem egyszerűen külföldre származott magyar filmrendező volt, hanem sikeres filmvállalkozó és – a második világháborúban – az angol titkosszolgálat jelentős segítője.

Tóbiás a számtalan Korda-legendából jól válogatott, a legjellemzőbbeket emelve ki. Vállalkozói tevékenységéről is szól, ami azért fontos, mert a filmtörténetek általában alig foglalkoznak a filmvállalkozók filmtörténeti jelentőségével.

Bíráló megjegyzésünk, két mozzanatra szorítkozik. Egyik, hogy keveselljük az érdemi filmelemzést, azt, hogy a szerző meggyőzzön bennünket némelyik Kordafilm esztétikai jelentőségéről.

A másik, hogy Karol Kulik kiváló monográfiája óta – és erre a monográfiára Tóbiás igen helyesen támaszkodik –, egy nagyon fontos új ismerettel gazdagodott a Korda-kutatás. 1976-ban jelent meg – majd zsebkönyv formájában 1978-ban – William Stevenson: A Man Called Intrepid című könyve, mely a szövetségesek egybehangolt második világháborús hírszerző és elhárító tevékenységével foglalkozik. A szakavatott szerző hitelt érdemlően bizonyítja, hogy Korda nem egyszer sietett az angol kormány és személy szerint Churchill miniszterelnök segítségére; például az ő közreműködésével készítették elő a Heydrich, a németek prágai helytartója elleni merényletet. Mikor Kulik könyve megjelent, Stevenson munkája még csak készült, ö tehát nem tudhatott erről, annál fontosabb lett volna azonban á magyar olvasót az újabban felbukkant tényekkel megismertetni. Amikor tehát Tóbiás azt írja, hogy midőn Korda 1940 júniusában Amerikába hajózott, és emiatt az angol sajtóban fergeteges támadás indult ellene, (86. lap) akkor, és ezt Stevenson könyvéből tudjuk, Korda azért ment Kanadába, hogy Zoltán öccsével együtt az őserdőben ál-filmstúdiót létesítsen, ahol filmforgatás látszatával a Heydrich elleni csapatot képezték ki. Bizonyos tehát, hogy Korda, amint azt egyébként Herbert Wilcox angol rendező gyanította, ilyen érdemei miatt kapta meg a „sir” címet. Alig néhány héttel a sikeres Heydrich-merénylet után – és ezt már Kulik említi könyvében – Korda a Gestapo „likvidálandók” listájára került születési adataival és londoni lakcímével.

Azért tértünk ki viszonylag részletesen erre a körülményre, mert ki tudja, mikor adódik ismét alkalom Korda Sándorról könyvet írni és e könyvről ismertetéseket publikálni.

Korda Sándornak, ennek a színes egyéniségnek a képe tehát egy kicsit megkomolyodott, sok látszat-bohémsága mögött még bizonyosan nem egy titok rejtőzik.…

Tóbiás Áron tájékozottsága és eleven stílusa szinte predesztinálja őt ilyen jellegű portrék megírására, szívesen olvasnánk tőle más magyar filmegyéniségekről is, hiszen annakidején a frissen indult Filmkultúrában is forrásértékű beszélgetései és cikkei jelentek meg e témakörből.

 

 

Tóbiás Áron: Korda Sándor. Népművelési Propaganda Iroda Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. 1980. Budapest. 89. o.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7540