KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A dzsesszénekes

Pápai Zsolt

The Jazz Singer – amerikai, 1927. Rendezte: Alan Crosland. Szereplők: Al Jolson, May McAwoy, Warner Oland. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 85 perc.

 

Az 1920-as évek derekán a Hollywoodban sokáig sereghajtó Warner Bros. vezetőit a stúdió katasztrofális pénzügyi helyzete késztette arra, hogy minden mindegy alapon belevágjanak egy felettébb kockázatos projektbe. A mozgókép történetének első teljes egészében hangos filmjét, a még beszédet nem, csupán kísérőzenét tartalmazó Don Juant (1926) a mozipaloták vetítéseihez szerződtetett zenészek bérének megspórolása céljából vállalták be, majd a fogadtatáson felbátorodva a rendezővel, Alan Croslanddel – és a drága pénzért megvett music-hall színésszel, Al Jolsonnal – leforgattatták a már emberi hangot is tartalmazó A dzsesszénekest.

A dzseszzénekes nem a mai fogalmaink szerinti hangos-, inkább hanggal erősített némafilm, képközi inzertekkel és ennek megfelelő dramaturgiával: a Warner vezérkarát láthatóan-hallhatóan nem lelkesítette túlságosan a pionírszerep, és óvatos duhajként közelített a paradigmaváltáshoz. A történet egy zsidó kántor fiáról szól, aki nem kíván apja örökébe lépni, és a showbusinessben szeretne szerencsét próbálni. A mese csúcspontján a konfliktus kiéleződik, hősünknek ugyanis arról kell döntenie, hogy a világhír reményét kínáló Broadway-fellépést, vagy az apja betegsége folytán kántor nélkül maradt kisközösség szolgálatát választja-e. Mindebben a Warner dilemmája tükröződik, nevezetesen az, hogy a hangnak a szélesebb közönség előtt vagy – mint puszta kuriózumnak – inkább szeparált díszletek között van-e a helye. A konfliktus kompromisszumos feloldása annak az óvatosságnak a jele, amellyel a stúdiófőnökök a hangosfilm médiumát szemlélték, igaz, éppen A dzsesszénekes bombasikere nyomán hamar odahagyták kételyeiket.

Extrák: A hangosfilm nyolcvanadik születésnapjára kiadott kétlemezes DVD gazdag kísérőanyagának kisebb része A dzsesszénekessel foglalkozik, nagyobbik része a hangoskorszak hajnalát mutatja be. Az extrák között találni kommentárt egy hangguru, Ron Hutchinson, illetve a Nighthawks együttes frontembere, Vince Giordano közreműködésével; Al Jolson-rövidfilmet; továbbá dokumentumfilmeket a hang bevezetéséről, a hang népszerűsítését célzó kisfilmeket (ezek közül a Max Fleischer társrendezésében készült darab a legizgalmasabb), és részleteket az Aranyásók a Broadwayn című korai, részben elveszett hangosfilmből.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9218