KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/július
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Az egyetlen Nemes Jeles László: Saul fia
• Soós Tamás Dénes: „Olyan, mint egy tánc” Beszélgetés Erdély Mátyással
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Gelencsér Gábor: Staféta a labirintusban Kovács András
• Kovács András: A szerencse fia
HORROR 2.0
• Sepsi László: Hebegés és belezés Új független horrorfilmek
• Hegedüs Márk Sebestyén: Folytatások között Insidious: A gonosz lélek
• Varga Zoltán: Nincsenek itt Poltergeist 1982 vs. 2015
KATASZTRÓFAFILMEK
• Huber Zoltán: Sterilizált evolúció Egynyári katasztrófafilmek
• Barotányi Zoltán: Atomerőmű-katasztrófák Tudomány a moziban
• Andorka György: Felezési idő Atom-dokuk
BOORMAN
• Csiger Ádám: „Ez csak egy játék” John Boorman portré - 2. rész.
WELLES 100
• Kránicz Bence: A mágus ezer arca Welles, a mozihős
• Varró Attila: Ponyvából katedrális Welles noir adaptációi
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Az én XX. századom Robert Wilson színpada
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Kiemel, beemel Linz – Crossing Europe
• Ruprech Dániel: Síkban terül el Oberhausen
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Korszakok határán Mad Men – Reklámőrültek
KÖNYV
• Veress József: „Megvigasztal két órára” Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
FILM / REGÉNY
• Jankovics Márton: A hiányérzet krónikása Paul Thomas Anderson: Beépített hiba
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Hegek a lelken Nagy Dénes: Seb
• Takács Ferenc: Képben vagyunk Mike Leigh: Mr. Turner
• Czirják Pál: Ez nem egy taxi Jafar Panahi: Taxi Teherán
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány macskával
• Árva Márton: A második anya
• Kovács Bálint: Világevők
• Baski Sándor: Jön Harold!
• Kránicz Bence: A kém
• Varró Attila: Hullámlovasok
• Vincze Teréz: Szerelemsziget
• Vajda Judit: Csak azért is szerelem!
• Tüske Zsuzsanna: Megőrjít a csaj
• Horváth Eszter: Szex, szerelem, terápia
• Soós Tamás Dénes: Who Am I – Egy rendszer sincs biztonságban
• Sepsi László: Holnapolisz
DVD
• Kránicz Bence: Batman-rajzfilmek
• Pápai Zsolt: Hazárdjáték
• Soós Tamás Dénes: Az interjú
• Kránicz Bence: Agyar
• Fekete Martin: Szarvak
• Pápai Zsolt: Csapatjáték

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

A dohányzás is káros az egészségre

Rajk László

 

Vajon ki húzza meg a határt művészet és nem-művészet között? Bonyolult a dolog, hiszen elsősorban kereskedelemről és terjesztésről van szó. Azt hiszem, hogy ez a kérdés a kereskedelmi törvények körébe tartozik. Létezik például egy törvény, mely szerint a cigarettadobozra rá kell írni, hogy a dohányzás káros az egészségre. Én minden előzetes ellenőrzés helyett azt mondanám, hogy a terjesztőket, forgalmazókat kötelezni kell arra, írják rá a termékükre: ez pornó, vagy horror stb. És ha nem teszik meg, akkor bárkinek joga legyen bírósághoz fordulni, és kérdőre vonni a terjesztőt, forgalmazót. A törvény ne azt minősítse, mi számít pornónak vagy erőszaknak, hanem gondoskodjon arról, hogy a termékről kiderüljön „mi is valójában”, „rá legyen írva”, és esetleg különleges forgalmazási szabályok vonatkozzanak rá. Például be kell csomagolni, bizonyos részeknek nem szabad látszani stb. Tudom, hogy a liberális országokban is van cenzúrabizottság. Nem elvből utasítom el például az angol megoldást, hanem úgy gondolom, hogy ma és még pár évig Magyarországon sokkal fontosabb, hogy az emberek megszokják a saját felelősségüket, hogy kialakuljon egy közmegegyezés, minthogy ettől a felelősségtől megszabaduljanak, és ezt a törvényre hárítsák. A mi szabályozási gyakorlatunk nagyjából megfelel annak a minimális elvnek, amit ezzel kapcsolatban helyesnek tartok, mint kereskedelmi szabályozást, természetesen ezt még lehet tovább finomítani. A fontos az: senkinek se lehessen joga arra, hogy előre eldöntse, hogy mi művészet és mi pornográfia. Ha a producer, a színházigazgató vállalja a veszélyt, és egy pornográfiának tartott művet művészetnek kiált ki, és ezt sikerül is elfogadtatnia, akkor élhessen ezzel a lehetőséggel. A szakértői testületeket meg majd a bíróság alkalmanként összehívja, hogy vitás esetekben kikérje a véleményt. Nem zárom ki ilyen testületek létét, de csak ad hoc módon, egy-egy ügy kapcsán kéne őket létrehozni. Azt el tudom képzelni, hogy kidolgozzanak egy kiskátét arra, hogy a forgalmazóknak, terjesztőknek mit hasznos figyelembe venniük, de ez csak ajánlás és nem törvény. Ezután a felelősség a forgalmazóé legyen.

Nekem sem tetszenek az újságosstandok. Úgy látom azonban, hogy csökken a szexlapok konjunktúrája. A szexlapok helyét a standokon át fogják venni a gyereklapok, a képregényújságok, és fogadni mernék, hogy ugyanazok, akik ma szexlapokat adnak ki, nemsokára gyermeklapokkal kereskednek majd, mert ez is hiánycikk, ez is hatalmas üzlet. Úgyhogy az az ajánlatom a pornókiadóknak, hogy álljanak rá a gyermeklapkiadásra.

 

Lejegyezte: Kovács András Bálint


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4065