KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/július
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Az egyetlen Nemes Jeles László: Saul fia
• Soós Tamás Dénes: „Olyan, mint egy tánc” Beszélgetés Erdély Mátyással
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Gelencsér Gábor: Staféta a labirintusban Kovács András
• Kovács András: A szerencse fia
HORROR 2.0
• Sepsi László: Hebegés és belezés Új független horrorfilmek
• Hegedüs Márk Sebestyén: Folytatások között Insidious: A gonosz lélek
• Varga Zoltán: Nincsenek itt Poltergeist 1982 vs. 2015
KATASZTRÓFAFILMEK
• Huber Zoltán: Sterilizált evolúció Egynyári katasztrófafilmek
• Barotányi Zoltán: Atomerőmű-katasztrófák Tudomány a moziban
• Andorka György: Felezési idő Atom-dokuk
BOORMAN
• Csiger Ádám: „Ez csak egy játék” John Boorman portré - 2. rész.
WELLES 100
• Kránicz Bence: A mágus ezer arca Welles, a mozihős
• Varró Attila: Ponyvából katedrális Welles noir adaptációi
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Az én XX. századom Robert Wilson színpada
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Kiemel, beemel Linz – Crossing Europe
• Ruprech Dániel: Síkban terül el Oberhausen
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Korszakok határán Mad Men – Reklámőrültek
KÖNYV
• Veress József: „Megvigasztal két órára” Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
FILM / REGÉNY
• Jankovics Márton: A hiányérzet krónikása Paul Thomas Anderson: Beépített hiba
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Hegek a lelken Nagy Dénes: Seb
• Takács Ferenc: Képben vagyunk Mike Leigh: Mr. Turner
• Czirják Pál: Ez nem egy taxi Jafar Panahi: Taxi Teherán
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány macskával
• Árva Márton: A második anya
• Kovács Bálint: Világevők
• Baski Sándor: Jön Harold!
• Kránicz Bence: A kém
• Varró Attila: Hullámlovasok
• Vincze Teréz: Szerelemsziget
• Vajda Judit: Csak azért is szerelem!
• Tüske Zsuzsanna: Megőrjít a csaj
• Horváth Eszter: Szex, szerelem, terápia
• Soós Tamás Dénes: Who Am I – Egy rendszer sincs biztonságban
• Sepsi László: Holnapolisz
DVD
• Kránicz Bence: Batman-rajzfilmek
• Pápai Zsolt: Hazárdjáték
• Soós Tamás Dénes: Az interjú
• Kránicz Bence: Agyar
• Fekete Martin: Szarvak
• Pápai Zsolt: Csapatjáték

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csak harmadát láttuk

Mise Macedóniában

Csala Károly

 

Nem a mi hibánk, hogy csak harmadát láttuk a Mise Macedóniában című bolgár filmnek. A háromrészes műnek ugyanis csupán az első részét vette meg az illetékes magyar filmvásárló bizottság, s ezt forgalmazzák most a mozikban, szót se ejtve arról, hogy valójában csak részfilmet mutatnak.

Ennek az egy résznek magában, természetesen, se füle, se farka. Kritikát nem lehet írni róla. Még a címe sem érthető. (Gyanítom, hogy akkor sem volna érthető, ha végignéznénk a teljes filmet. Az eredeti, biblikus cím – Mera szpored mera – amivel szemlátomást nem birkóztak meg a fordítók, szó szerint: „mértéket mérték szerint”, magyarán ugyanannyit tesz, mint „szemet szemért, fogat fogért”. A magyar filmcím viszont Szvoboda Bâcsvarova regényére utalna, amelynek alapján a filmet forgatták, félresiklatva az „Illés-napi liturgiá”-t, ami képletes, hiszen nem vallásos szertartásra, hanem az 1903. augusztus 2-án kirobbant törökellenes makedón felkelés szervezésére vonatkozik.)

De azért ebből az egy részből is kiderül, hogy nem szokványos történelmi tablóról van szó, hanem komoly, művészi erényekben bővelkedő filmalkotásról. Rendezője, Georgi Djulgerov ma Bulgáriában talán a legvitathatatlanabb tekintélynek örvendő filmkészítő a szakmában. (Tehát nem kasszasiker s nem is hivatalos elismerés támogatja tekintélyét, hanem „csupán” művészi tehetsége.) A makedónkérdés pedig, amiről filmje szól, egyike Európa legérdekesebb, máig ható, történelmi problémáinak.

Méltatlan eljárásnak esik így áldozatul egy figyelemre mindenképpen méltó művészfilm. Nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6675