KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/augusztus
NAGYKÉPERNYŐS HOLLYWOOD
• Kránicz Bence: Költözés után Hollywoodi tévésorozat-adaptációk
• Varró Attila: Katódcsőre töltve Tévésorozatok és a hollywoodi új hullám
• Huber Zoltán: Testvéri iszony Törtetők a tévében és a vásznon
MÉDIA-TÜKÖR
• Kárpáti György: Lapzárta Újságírók a kortárs filmekben
• Kovács Kata: Mi újság? Kárpáti György: Címlapsztori
• Pernecker Dávid: A tudás hatalom John Oliver híradója
MOZGÓKÉPREGÉNYEK
• Soós Tamás Dénes: Galaxisok hajnala A Marvel és a világépítés
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Szoros időkeretben Beszélgetés Köbli Norberttel
• Hamar Péter: Ellenfényben Balázs Béla és a Fényszóró
• Gervai András: Elutasítva! Filmimport a pártállamban
POLÓNIA EXPRESSZ
• Varga Zoltán: Szépséges szörnyeteg Walerian Borowczyk életműve
• Pályi András: Amit a filmszalag őriz Lengyel Filmtavasz
• Zalán Márk: Rendezőnők hete Krakkó
FÉRFISZEREPEK
• Baski Sándor: Fuss, salaryman, fuss! Sabu filmjei
• Szabó Ádám: Hatalom nélküli pózok Férfiszerepek a harmadik világban
• Csiger Ádám: Szelíd Ázsia Titanic: Ázsiai szelek
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: A víztükör túloldalán Kecskemét – KAFF
• Schubert Gusztáv: A pátriárkák alkonya Három nagymamám volt
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A föld alatti birodalom Száztíz év szubkultúra
KRITIKA
• Horeczky Krisztina: Fecseg a felszín Engedem, hadd menjen
• Baski Sándor: Visszafordíthatatlan Phoenix bár
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Amy – Az Amy Winehouse sztori
• Huber Zoltán: Torta
• Pápai Zsolt: Akihez beszél a föld
• Kovács Kata: Csodapirula
• Sándor Anna: Magic Mike XXL
• Barkóczi Janka: A Bélier család
• Kovács Marcell: Akasztófa
• Horváth Eszter: Divat a szerelem!
• Vajda Judit: Minyonok
• Margitházi Beja: Agymanók
• Varró Attila: Ted 2.
• Andorka György: Terminator: Genisys
DVD
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sötét Torino/Mr. Milliárd
• Soós Tamás Dénes: Get On Up
• Benke Attila: A szél dühe
• Soós Tamás Dénes: Fekete-tenger
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Zórád Ernő

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zongorakísérő

Glauziusz Tamás

Nina Berberovát a franciák fedezték fel egy évtizede. Nina Berberova nem fiatal színésznő, hanem matrónakorú, emigráns orosz írónő. Oroszul, franciául és angolul írt: egy könyve nemrég magyarul is megjelent H. G. Wells és Gorkij szeretőjéről, egy nemzetközi kalandornőről. Berberova az elmúlt években olyannyira divatba jött Párizsban, hogy képtelenség eldönteni, igazán jó író-e, vagy csak varázsos egyéniségű „nagy idők nagy tanúja”.

Romane Bohringer-t kamaszlányként híres atyjának köszönhetően fedezte fel a francia film, miként nemrég apja s anyja révén a kamaszlány Charlotte Gainsbourg-t. Most ő játssza a (megváltoztatott) Berberova-regény nyomán készült Claude Miller-film, A zongorakísérő főszerepét.

A felfedezések filmjének ígérkezett talán A zongorakísérő. Rendezőjétől nem idegen az ilyesmi. Claude Miller ugyan rutinos filmkészítő, de nem a rutin rabja: sok filmfajtában csillantotta fel újító tehetségét, s bár legfurcsább, legszabálytalanabb filmjeit itthon nem láthattuk (A menetelés legjobb módja – Patrick Dewaerrel; Halálos kószálás – Isabelle Adjanival), Charlotte Gainsbourg-ra talán emlékezünk A csitriből, s főleg az új hullámosan friss A kis tolvajlányból.

A zongorakísérő azonban nem lett a felfedezések filmje, sőt a szépen, színvonalasan tálalt közhelyek filmje, az ízlésesen hagyományos melodráma filmje lett.

A német megszállás utolsó éveiben egy híres párizsi énekesnő zongorakísérőül választ egy kamaszlányt. Az énekesnő, s a németekkel kollaboráló fezőr férje nemsokára „átáll” a londoni franciákhoz; a kamaszlány Londonba is követi őket. Rajongva, átszellemült ájulattal imádja énekesnőjét, s tanúja lesz, miképp csalja meg az a fezőr férjet, tanúja lesz egy tragédiába forduló titkos szerelmi kapcsolatnak.

A filmben nem a kamaszlány-Bohringer a legjobb, hanem a fezőr férjet játszó apja, Richard Bohringer. Ő volt a híres Greenaway-film szakácsa, de általában rejtélyesen ellenszenves bűnözőket, vagy ugyanilyen nyomozókat szokott megformálni. Különös, rekedt hangja, görcsös, váratlan gesztusai vannak. Nagyon jó színész, miatta érdemes megnézni e megszállást és történelmet, meg ódon hangulatú szerelmi háromszöget egyaránt a kamaszlány szemével megelevenítő hibátlanul unalmas, ízlésesen középszerű filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1100