TelevízóBakelitA zeneipar nagymenőiCsiger Ádám
A
Scorsese-Jagger álomprojekt végül tévésorozatként vált valóra.
Az
HBO idei legnagyobb dobásának ígérkezett: Martin Scorsese és Terence Winter a Gengszterkorzó és A Wall Street farkasa után újra összefogtak, sőt bevették a 73 éves
rendezőlegenda régi cimboráját, Mick Jaggert is. Aki a fáma szerint régóta
lobbizott a Stones-rajongó direktornál egy filmért a rock nagy évtizedéről, ami
végül az HBO sorozataként készült el, az egyik főszerepben a szintén zenész
James Jaggerrel, aki apjával közösen a dalokért is felel. Az ifjabb Jagger egy
kezdő brit punk frontembert alakít, azonban az első számú főhős nem ő, hanem
Richie (Bobby Cannavale), a New York-i lemezcég-igazgató. Ha Jagger alteregója
a tulajdon fia, akkor Scorsese szőcsöve Richie, aki ugyanolyan energikus és
rámenős főnök-karakter, mint a kontrollmániás, paranoid „Ász” Rothstein a Casinóban vagy a tőzsdecápa Jordan
Belfort A Wall Street farkasában. Egy
nagyfőnök ideális alteregó egy rendezőnek, mivel mindkét munkakör az
alkalmazottak irányításáról és összehangolásáról szól.
1973-ban
járunk, Richie épp eladná hanyatló vállalatát egy külföldi konglomerátumnak,
azonban egy szó szerint falrepesztő koncert hatására meggondolja magát, és
megpróbálja felvirágoztatni a céget, amihez egy punkbandát szemel ki
vérfrissítésnek. A sorozat sok szereplőt mozgat: Richie eltávolodik
feleségétől, alkalmazottaival pedig folyton összerúgja a port, legyenek azok zenészei,
igazgatótársai vagy a menedzserek. A széria egyik különlegessége a kétórás,
mozifilmnek is beillő pilot (sorozatfőcím sincs előtte), amibe Scorsese olyan
felvételeket rejtett, amiket még a Taxisofőrhöz
forgatott. Ő és Jagger a ‘70-es évek legendás rock’n’roll színterének kulisszái
mögé engednek bepillantást. A filmzene helyett rockslágereket gyakran használó
rendező korábbi filmjeihez képest csak a miliőt cserélte le a maffiáról a
zeneiparra. A sorozat stílusa pedig Scorsese legkorábbi munkáit idézi (Aljas utcák, Nagymenők): a rendező
klipszerűen hangolja össze dalait a jelenetekkel, kameramunkája és vágása pedig
olyan mozgalmas, mint egy vad olasz thriller képi világa a ‘70-es évekből. A
dalok hol fülbemászóak, hol hangulatosak, az alakítások pedig markánsak,
különösen a Richie-t alakító Cannavale elementáris erejű játéka, akin Scorsese
nagyszerű színészvezetése is tetten érhető: kevéssé ismert főszereplője alig
marad el a rendező legnagyobb aktoraitól, legyen az De Niro, Pesci vagy
DiCaprio.
A
cselekmény bővelkedik a karakterek katartikus sikerélményeiben és feszült
konfliktusokban, Scorsese szinte tapintható atmoszférát teremt, a sorozat
egyetlen gyenge pontja viszont épp a forgatókönyvírásban rejlik, márpedig egy
tévészériának épp ez a sarkalatos pontja. Már a pilotban gyanakvásra ad okot
egy bűnügyi thriller-szál feltűnése, ami végül maffiatörténetbe megy át: Richie
önvédelemből megöl valakit, de aztán eltussolja az esetet, majd egy
gengsztertől kell kölcsönkérnie, hogy megmentse a cégét. Igaz, hogy Scorsese a Nagymenőktől A tégla beépülős thrilleréig gyakran nyúlt a krimi zsáneréhez, de
ha egy zenei drámát ilyesmivel kell felpörgetni, az arról árulkodik, hogy az
alkotók is érezték, karriertörténetük nem áll meg a saját lábán. Scorsese és
csapata ötvözik a biopicet a musicallel: emblematikus művészek sorát
vonultatják fel, színészek imitálják Warholt, Bowie-t, Lennont, Elvist és Alice
Coopert, azonban hiába jut szinte minden epizódra egy-egy nagy zenész,
felbukkanásuk erőltetettnek hat. Richie és emberei általában sikertelenül
próbálják leszerződtetni őket. Az alkotók halmozzák a népszerű zsánereket, a
nagy neveket, de törekvésük nosztalgikus anekdotagyűjteménnyé válik. A
cselekményben sok az üresjárat, az ismétlődés, a flashbackben megmutatott,
felesleges expozíció és a zsákutcába torkolló történetszál. Nem csoda, hogy a Maffiózókkal nevet szerzett Winter nem
sokkal az évadfinálé előtt elhagyta a produkciót, de ez arról is árulkodik,
hogy az HBO is érzékelte a problémákat, és a következő évadra javítani akarnak.
Igaz, hogy a Bakelit atmoszférikus,
nem pedig cselekményvezérelt sorozat, de hátulütői bizonyítják, hogy a
történetmesélés továbbra is fontosabb, mint a nagy sztárok és a dallamos zenék.
Bakelit
(Vinyl) – amerikai, 2016. Kreátor: Martin
Scorsese, Mick Jagger, Rich Cohen. Szereplők: Bobby Cannavale (Richie Finestra), Paul Ben-Victor ( Maury Gold), P.J. Byrne (Scott Levitt), Max Casella (Julie Silver), James Jagger (Kip Stevens), Ato Essandoh (Lester Grimes). Az HBO bemutatója. 10 epizód.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 36 átlag: 5.53 |
 |
|
