KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/augusztus
NAGYKÉPERNYŐS HOLLYWOOD
• Kránicz Bence: Költözés után Hollywoodi tévésorozat-adaptációk
• Varró Attila: Katódcsőre töltve Tévésorozatok és a hollywoodi új hullám
• Huber Zoltán: Testvéri iszony Törtetők a tévében és a vásznon
MÉDIA-TÜKÖR
• Kárpáti György: Lapzárta Újságírók a kortárs filmekben
• Kovács Kata: Mi újság? Kárpáti György: Címlapsztori
• Pernecker Dávid: A tudás hatalom John Oliver híradója
MOZGÓKÉPREGÉNYEK
• Soós Tamás Dénes: Galaxisok hajnala A Marvel és a világépítés
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Szoros időkeretben Beszélgetés Köbli Norberttel
• Hamar Péter: Ellenfényben Balázs Béla és a Fényszóró
• Gervai András: Elutasítva! Filmimport a pártállamban
POLÓNIA EXPRESSZ
• Varga Zoltán: Szépséges szörnyeteg Walerian Borowczyk életműve
• Pályi András: Amit a filmszalag őriz Lengyel Filmtavasz
• Zalán Márk: Rendezőnők hete Krakkó
FÉRFISZEREPEK
• Baski Sándor: Fuss, salaryman, fuss! Sabu filmjei
• Szabó Ádám: Hatalom nélküli pózok Férfiszerepek a harmadik világban
• Csiger Ádám: Szelíd Ázsia Titanic: Ázsiai szelek
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: A víztükör túloldalán Kecskemét – KAFF
• Schubert Gusztáv: A pátriárkák alkonya Három nagymamám volt
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A föld alatti birodalom Száztíz év szubkultúra
KRITIKA
• Horeczky Krisztina: Fecseg a felszín Engedem, hadd menjen
• Baski Sándor: Visszafordíthatatlan Phoenix bár
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Amy – Az Amy Winehouse sztori
• Huber Zoltán: Torta
• Pápai Zsolt: Akihez beszél a föld
• Kovács Kata: Csodapirula
• Sándor Anna: Magic Mike XXL
• Barkóczi Janka: A Bélier család
• Kovács Marcell: Akasztófa
• Horváth Eszter: Divat a szerelem!
• Vajda Judit: Minyonok
• Margitházi Beja: Agymanók
• Varró Attila: Ted 2.
• Andorka György: Terminator: Genisys
DVD
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sötét Torino/Mr. Milliárd
• Soós Tamás Dénes: Get On Up
• Benke Attila: A szél dühe
• Soós Tamás Dénes: Fekete-tenger
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Zórád Ernő

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szabad préda

Békés Pál

A jó filmreklám mindig meghökkentő. A jó filmreklám mindig magvas. A jó filmreklám mindig igazat mond. Íme a Szabad préda beharangozójának utolsó mondatai: „Szembesüljön a jövővel! Hamar elmegy tőle a kedve.” – És tényleg. De nemcsak attól.

Amikor a híres autóversenyzőt a pályán fölrobbanó Forma 1-es masinából halála előtt egy tizedmásodperccel átszivattyúzzák a jövőbe, a 2009-es New Yorkba, nem egészen érti, mi történt vele. Mi sem. Vagy fél órának kell eltelnie, míg leesik a tantusz: a rendező azért választotta e viszonylag közeli jövőt, mert a főhős szerelmének, az 1991-ben húsz körüli leánynak még vonzó nőnek kell lennie, hogy folytatódhassék a románc. Ez a rendező elv. Az autóversenyzőt egyébként azért szemelik ki e jövő-utazásra, mert jól karbantartott porhüvelye kiválóan alkalmas további felhasználásra. A tervek szerint agyát kiürítik, és tekervényeit egy elhunyt konszernigazgató csíramentes körülmények közt tárolt emlékeivel töltik fel, aki így testet cserélvén tovább éldegél a jóminőségű, kisportolt tokban. De a mi hősünknek nem ment el az esze. Nem adja olyan könnyen az agyát. Így hát kezdetét veszi az össz-New York-i agyabugya és náspáng – természetesen tűzijátékkal körítve.

A New York-i jövő egyébként meglehetősen borús. A felosztott nagyváros egyes szektoraiban vízipatkányt nassolnak az ólmon, széndioxidon és egyéb mérgeken felnőtt és degenerálódott szegények, míg másutt a szupergazdagok gazdagodnak tovább. Igen szomorú dolog ez. Az egyetlen fénysugár e komor utópia fekete egén Mick Jagger mosolya. A fejvadászkommandó vezére ugyanis lassanként megkedveli a belevaló vadat – a Forma l-es pilótát – akit végigabajgat a filmen, s végül a rockfenomén tépett szájára tépett mosoly derül. Már ez önmagában garantálja a sikert. Hát még a happy ending! A konszernvezér a szimpatikus fejvadász aktív közreműködésével az enyészeté lesz, s ezzel végetér a lidérces agybaj. Mi pedig szemtanúi lehetünk egy golyóváltásban fogant barátság születésének, s egy szerelem újraéledésének. Látva látjuk, amint immár harcedzett hősünk régi-új szerelmével (íme a remény!) Rolls Royceba ül (íme a jövő!), s míg a nap megcsillan vakítófehér fogain (íme mind a harminchárom!), indít és elplaybolyong.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=513