KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Astro Boy

Teszár Dávid

Astro Boy – hongkongi-amerikai-japán, 2009. Rendezte: David Bowers. Írta: Osamu Tezuka. Kép: Pepe Valencia. Zene: John Ottman. Gyártó: Endgame / Imagi Animation Studios / Tezuka. Forgalmazó: Palace Pictures. Szinkronizált. 90 perc.

A manga atyaúristenének becézett Osamu Tezuka alkotói pályája során több mint ezer képregénykaraktert hagyott az utókorra: a karrierindítóAstro Boy robotfiúcskája egyfajta Pinokkióba oltott Superman, akit Dr. Tenma balesetben elhunyt gyermeke képmására teremtett. Kalandjaiból Japánban elsőként készült rendszeresen sugárzott, harminc perces anime-tévésorozat (1963), de pionírszerepe még ezen is túlmutat, hiszen a japán rajzfilmszériák közül ezt forgalmazták először a tengerentúlon. A jóságos igazságosztó figurájának további generációkkal történő megismertetéséről egészen mostanáig a durván húszévente elkészülő, hazai televíziós rajzfilmsorozatok gondoskodtak (1980-81, 2003-04), a CGI-vérfrissítést David Bowers (Elvitte a víz) és a hongkongi illetőségű Imagi animációs stúdió vállalta magára.

Míg az 1963-as verzióban a növekedésre képtelen robotteste miatt adja el pótfiát az atya, 1980-ban pedig egy éttermi galiba is elegendő a kitagadáshoz, jelen munka már úgy tekint el a sorfordító esemény megokolásától, mint a forgatókönyvet jegyző Timothy Harris a formális logikától. A súlyos következetlenségeket mutatós akciójelenetekkel ellensúlyozó Astro Boy disztópikus jövőjében azt a kék színű, pozitív hatású energiagömböt akarja megszerezni a militarista Stone elnök, amellyel éppenséggel a címszereplő üzemel (nem is beszélve a további bonyodalmakat okozó gonosz piros energiagömbről). Bowers elhagyja az emberi elbánásra áhítozó robot-kisebbség problematikáját (a főhős itt már tökéletes másolat, a földlakók embernek nézik), helyette kapunk olcsó Bush-paródiát az újraválasztását hangsúlyozó, háborúmániás elnök képében, illetve kortárs amerikai animációs filmeket idéző, komikus epizódokat (Wall-E, Szuper haver, Robotok) – legyen bármilyen hűtlen Tezukához az új Astro Boy, az egészen bizonyos, hogy az eredetinél kissé idősebbre fazonírozott címszereplőjével azonos, kiskamasz korosztály pompásan fog szórakozni ezen a mozgalmas zagyvaságon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10009