KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mata Hari

Tosoki Gyula

Mata Hari – amerikai, 1985. Rendezte: Curtis Harrington. Szereplők: Sylvia Kristel, Christopher Cazenove, Usztics Mátyás. Forgalmazó: Fantasy Film. 108 perc.

A nyolcvanas évek derekán a kommunizmus korábban megingathatatlannak hitt magyarországi erődjét belső féreg foga rágja. A diktatúra korántsem kemény immár, inkább pudingszerűen lágy, piacosodik a gazdaság, lazul a szocialista erkölcs.

Az ország az évtized elején csatlakozik a Valautaalaphoz, megjelennek az első gmk-k, továbbá fokozódik a nyugati cégek és vállalkozások érdeklődése a helyi lehetőségek iránt, amit az elvtársak egyetértőleg fogadnak. A válságos helyzetben lévő filmgyártás kiváltképpen éhes a keményvalutával kecsegtető projektekre, és a Golan–Globus cég el is hoz egy produkciót Budapestre: szexfilmet forgatnak, a főszerepben a műfaj sztárjával, Sylvia Kristellel, számos honi színésznek is mellék- vagy statisztaszerepet biztosítva. Budapest székesfőváros Berlin és Párizs szerepét egyszerre játssza a filmben, a Keleti pályaudvartól a New York palotán át a Vígszínházig a legkülönbözőbb bédekker-helyszíneket bocsátják a hazai kultúrpolitika korifeusai a film készítőinek rendelkezésére.

Az első világháború idején francia és német szeretője (illetve néhány lézengő ritter) között ingázó kémnő meséje az Emmanuelle és a Jules és Jim történetelemeit ötvözi, és tökéletesen érdektelen: a sztori lapos, a dramaturgia kiszámítható, a kivitelezés gyenge (a színpadi szcénákon különösen jól látható, hogy milyen gyorsan barkácsolták össze a projektet), továbbá Sylvia Kristel képességei és bájai sem vonzzák különösebben a tekintetet. Mindennek tetejébe az opusz manapság már erotikus filmként sem működik, mivel a szexjelenetek óvatoskodóak és szemérmesek, arról nem beszélve, hogy csak szórványosan kerülnek képre. Végeredményben a Mata Hari csupán gyártástörténeti szempontból érdekes. Megszületésének ténye önmagában unikum: forradalmi tettnek számított az elvtársak asszintenciája mellett nemzetközi stábbal szexfilmet forgatni a nyolcvanas évek Magyarországán. Menahem Golan, Yoram Globus és Rony Yagov producer ezzel a filmmel maguk is bevertek egy-egy aprócska szöget a kommunizmus koporsójába.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11093