KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kalózok – Kétballábas banda

Varró Attila

The Pirates! Band of Misfits – amerikai-brit, 2012. Rendezte: Peter Lord. Írta: Gideon Defoe. Kép: Charles Copping. Zene: Theodore Shapiro. Gyártó: Aardman Animations. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 87 perc.

Az Aardman bristoli animációs stúdió ötödik egészestés filmjében két előző munkájuk szintézise határozta meg a témát: míg a CGI-technika betörését a hagyományos gyurmaanimációba az Elvitte a víz képsorait elárasztó töméntelen (szenny)víz jelezte (ami a gyurmafilmnél nem szívesen látott őselem), a 3D bemutatkozása a korábbi stílus állathősös műfajparódiáit szorította ki a Karácsony Artúr szokványos családi mozijában. Az idei Kalózok! egyfelől újabb térhatású opusz, plusz a régigyúrású stoptrükköt kompjutergrafikával színesíti: ebből kifolyólag egyszerre épít emberhősökre, játszódik óceánnyi vízfelületeken és eleveníti fel a rendező Peter Lord szeretett zsánerlegelőjét – egyszóval kalózfilm-paródia, annak is az erősen önreflektív, abszurdba hajló Aardman-olvasatából.

Ami nehezen érthető, hogy mindehhez miért nyúltak – a stúdió történetében először – irodalmi alapanyaghoz, főleg ha csupán szórványos elemeiben adaptálták Gideon Defoe meseregény-sorozatának 2005-ös első kötetét. Túl azon, hogy az erősen szubverzív humorú Defoe-könyv alapsztorijában megfelel a fentebbi három követelménynek, Lord és az író mindössze Charles Darwint és kártyákkal kommunikáló majmát, a küldetés londoni helyszínét és néhány remek geget őriztek meg. Míg a mesében Darwin fivérét kell megmenteni egy álnok püspök fogságából, a film Kalózkapitány hőse az Év Kalóza díjhoz szükséges zsákmány érdekében egy tudóskonferencián lép fel rendhagyó házipapagájával, hogy aztán szembekerüljön a gonosz Viktória királynővel, aki minden áron magáénak akarja a ritka madárkát. A Kalózok! megközelítése humorban, bájban, technikában a régi, sőt történetében is a hagyományőrzést dicsőíti, szemben a modern 19. század díj- és pénzcentrikus kommerszitásával: erről szól Lordék Oscar-gálákat idéző kalóztrófea-jelenete, a Királynő gyűjtőszenvedélyének valódi mozgatórugója vagy a csípős kis utalások a Dreamworks karib-tengeri kalózaira. Ezredfordulós technikája ellenére az Aardman újra eredeti kézműves sármját hozza, életképessége szilárd a CGI-evolúcióban is, akár a meséjében szereplő utolsó dodómadáré – ami ezek után boldogan élt, míg ki nem halt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11267