KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Képregényhelyzet

Pár éve kicsit féltettük az újrainduló Asterix-sorozatot. Elvégre az első részek már elmúltak 50 évesek, az író 35 éve nem él, és a korábbi próbálkozást nem sikerült végigvinni. Szerencsére azonban úgy tűnik, elég sokan emlékeznek még a régi kiadásokra, a rajzfilmekre, és persze az idehaza forgatott legutóbbi játékfilm is hozzájárulhatott Uderzo és Goscinny remekművének a vártnál is jobb fogadtatásához. Az első részekből már utánnyomás is készült, tavaly négy kötet jelent meg, most tavasszal még kettő, és várhatóan ősszel is így lesz. És világszerte fokozódik a várakozás: vajon milyen lesz a 2013 őszére beharangozott vadonatúj kötet, amelyet már új író és rajzoló készít, persze Uderzo felügyelete mellett?

 

Asterix Britanniában, Asterix és a normannok, Asterix a római légióban, Asterix és a hősök pajzsa. Színes, puhafedeles, kötetenként 44 oldal. Kiadó: Egmont.

 

Comics

A Transformers visszatért. Az 1990-es évek elejétől a Marvel-kiadású képregényeket olvashattuk magyarul, pár éve pedig a brit Titan és az amerikai IDW kiadók által készíttetett történeteket. Most is az utóbbiakról van szó, kis kihagyással új folyam indult. Bár kicsit aggasztó, mintha a gyerekmagazinoknak egyre rövidebb lenne az élettartamuk, az viszont örvendetes, hogy mindig jelen van a piacon néhány, most a Tom és Jerry, Pókember és a Cartoon Network magazin mellett a Transformers. Igaz, jelen esetben nem könnyű pontosan belőni a megcélzott korosztályt, lehet, hogy inkább a gyűjtőmánia köti össze az olvasókat, ahogy a rövid képregényeket tartalmazó Hot Wheels magazinnál is. A Transformers két képregénye közül az egyik egyértelműen didaktikusabb, fiatalabbaknak szól, a másik hangulatában közelebb áll a modern szuperhőstörténetekhez.

Transformers Prime. Színes magazin, megjelenik kéthavonta. Kiadó: Egmont.

 

Magyar képregény

A tavalyi év talán legnagyobb meglepetése volt Hegedűs Márton képregénykötete. Az eddig inkább animációs rendezőként ismert (bár Tex és Mex figuráival az egyik ingyenes programmagazinban már a képregénnyel is kísérletező) szerző nagyon egyedi hangvételű, élvezetes, olvasmányos, elsőkötetestől szokatlanul hosszú történettel lépett színre. Bár helyenként néha elfogja az olvasót az érzés, hogy a sztori eredetileg filmnek készült volna – nem egy rajzolni is tudó rendező döntött már úgy, hogy anyagi okokból moziban nehezen megvalósítható tervét inkább egymaga viszi végig képregényformában – a Slusszkulcs Klán eredeti, mégis gyorsan ismerőssé váló figurái igazán jó pillanatban érkeztek a hazai képregénypiacra. Néhány apró hiba dacára, amelyek közül csak a szóbuborékok sorrendjének nehezen követhetőségét emeljük ki, olyan érett műről van szó, amelyből eddig nagyon kevés született hazánkban.

Slusszkulcs Klán. Fekete-fehér, puhafedeles, 180 oldal. Kiadó: Libri.

 

Manga

A magyar mangapiacot immár szinte egymaga meghatározó MangaFan kiadó 2012-t a biztonság és a gyorsítás évének tekinthette, amennyiben nem indított újabb sorozatot, ellenben a már hosszabb ideje futó szériák megjelenését sűrítette. Különösen igaz ez a Nanára, amelyből 2011-ben csak egy kötet jelent meg, tavaly viszont négy is.

A világszerte jogosan népszerű „csajos” képregény színvonala töretlen. Bár az idő előrehaladtával és a cselekmény kibontakozásával kissé elveszti sajátos japános ízét, és egyre inkább a számunkra is ismerős celebkultuszra és annak pozitív és negatív velejáróira kerül át a hangsúly, a szereplők interakciói képesek fenntartani az érdeklődésünket. Óva intem azonban a férfiolvasókat attól, hogy gyors egymásutánban olvassanak el több kötetet, ennyi „lelkizéstől” könnyen túladagolás lehet a vége. A női olvasók gyakran vádolják azzal a férfi szerzőket, hogy a női szereplők ábrázolásában nem hitelesek, hogy sztereotípiákban gondolkodnak, leegyszerűsítenek, nem értik a nők „működését” – sok Nana fogyasztása után van némi alapunk úgy gondolni, hogy ez fordítva is igaz.

 

Nana 9-12. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként kb. 200 oldal. Kiadó: MangaFan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11371