KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A legyőzhetetlenek

Kockázat nélkül

Kovács Kata

Madarász Isti raftingos kalandfilmjében minden megvan, amit a tévés forma megkíván és az ötvenöt perces időkeret megenged.

 

Madarász Isti az MTVA tévéfilmes pályázatán nyert 63 millió forintból készítette el első egészestés filmjét, A legyőzhetetlenek című ifjúsági kalandfilmet, melyet az ünnepek alatt vetített a köztévé, több mint húsz, a Magyar Média Mecenatúra program keretében támogatott tévéjáték, ifjúsági film, animációs és ismeretterjesztő film mellett. A Morális bypass, az Előbb-utóbb és a Superdigital című kisfilmek rendezője műfaji érdeklődésű alkotó, a fantasztikum és az időcsavarok megszállottja, tervezett első nagyjátékfilmje is egy időugrós sci-fi (Hurok), sőt, kicsit még az országimázs-filmjei is eljátszanak az időmúlással (time-lapse). A legyőzhetetlenekben viszont az idő csupán az akciófilmes határidő-dramaturgia erejéig nyer jelentőséget, mint ahogyan maga a film is inkább Madarász tisztességesen elkészített tévés munkáinak sorát (Barátok közt, Hacktion) gyarapítja, semmint szerzői indíttatású vállalkozásaiét. Vállaltan leegyszerűsített, de izgalmas, drámai történet, látványos kulisszákkal: hat fiatal rafting túrára indul, ahol baj bajt követ, és a teljesítménytúra kihívásai életmentő akcióba csapnak át. A klasszikus csoportdinamika, az egoista profi és a kétkedő laikusok szembenállása és a romantikus szál révén minden szükséges elem a helyén van a filmben, mint ahogy a szereplők, kiváltképp a Terápia tornászlányaként ismert Sztarenki Dóra, a rendezőként és színészként is dolgozó Szabó Simon és az eddig főként színházi munkái alapján ismert Mátyássy Bence. A hiteles alakításokat működőképes dialógusok és a jó arányérzékkel kitöltött 55 perces játékidő egészítik ki. Megvan benne az ifjúsági kalandfilm predesztináltsága (eleve elrendelt happy end), de egyszerű, keresetlen szimbolizmusa a vadvízi közegtől a felnövés-történet rituáléjáig tökéletesen megállja a helyét. Az expedíciókról szóló drámák és kalandfilmek (például a hegymászó-filmek) többségével szemben nincsen magasabb szintű tétje: hősei csupán egy hétvégi kaland kedvéért indulnak neki a vizeknek, sem megszállottság, sem a nagybetűs Ismeretlen felfedezése nem a céljuk, a kényszerű erőpróba és a halálközeli élmény mégis új területekre, önmaguk felfedezéséhez vezet (felnövés-történet). A film semmit nem áldoz fel a közérthetőség oltárán, a konfliktus pontosan körülhatárolt, hősei ártatlan, törékeny fiatalok, akikért mindenki csak szurkolni fog, törvényszerű megmenekülésüket pedig már jó előre beígéri a film visszafogottsága (semmi explicit, semmi brutális). A legyőzhetetlenek konvencionálisan fogalmaz és pontosan betartja a műfaji szabályokat, az akción és a vadromantikán túl pedig nem is kíván többet nyújtani.

A hazai ifjúsági film megújulásának egyik kulcskérdése, hogy a zsánerre hagyományosan jellemző naivitásból (vagy épp: jólneveltségből) mennyit engedhet meg magának, amikor a célközönséget nagyjából úgy képzelhetjük el, hogy az amerikai és brit tévés teen flick-ek, az önironikus Glee, a nagyszájú Skins, a Disney-csatorna és Stephenie Meyer világa között kapcsolgat. Anélkül, hogy olyan szélsőségesen rebellis filmeket vennénk példának, mint mondjuk a Spring Breakers, elmondható, hogy a mainstream tinisorozatoknak és -filmeknek karakteres világa, domináns stílusa van, tempójuk és szabadosságuk pedig jócskán meglódult. A kérdés tehát az, vajon mennyire kifizetődő vagy közönségbarát ebben a műfajban a konzervativizmus, vagy éppen az egyedi látásmód visszafogottsága. Túlzás volna minden tévéfilmen Török Ferenc szerzőiségét (Koccanás, Apacsok), vagy éppen annyi drámaiságot számon kérni, amitől A vizsga kiválóan megállta a helyét a mozivásznon is, ugyanakkor A legyőzhetetlenekből talán éppen a hozzáadott érték hiányzik ahhoz, ami a rendező korábbi munkáinak ismeretében nem megalapozatlan elvárás: hogy több legyen becsületes iparos munkánál.

 

A legyőzhetetlenek – magyar tévéfilm, 2013. Rendezte: Madarász Isti. Írta: Hegedűs Bálint és Madarász Isti. Kép: Marosi Gábor. Szereplők: Sztarenki Dóra (Gabi), Mátyássy Bence (Tomi), Szabó Simon (Győző), Fehér Balázs Benő (Zoli), Szegi Péter György (Tibi), Gárdonyi Fanni (Nóra). Gyártó: Szupermodern Stúdió. Támogató: Magyar Média Mecenatúra. Az MTVA bemutatója. 55 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 47-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11596