KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Titánember és a többiek

Bayer Antal

A sors fintoraként éppen akkor lép ki bátran az újságos piacra egy vadonatúj magyar képregénysorozat, amikor az előző vadonatúj magyar képregénysorozat bedobja a törülközőt, és visszatér az „alternatív”, kisebb közönséget megcélzó, de azt teljes biztonsággal elérő terjesztési módhoz.

Aki valaha is nevetségesnek tartotta, hogy Lois Lane (minden gyanakvása ellenére) sosem ismeri fel Supermant Clark Kentben (és viszont), mert az egyik szemüveget visel, a másik meg nem, talán bosszúsan legyint, hogy az új magyar szuperhőst, Titánembert Szigeti Attilától csak egy kontaktlencse különbözteti meg. Szerencsére Vadas Máté groteszkbe hajló rajzai azonnal sejteni engedik, hogy ezt az ósdi trükköt nem kell túl komolyan venni, egyszerűen hozzátartozik a szuperhősös történetek eszköztárához.

Amely eszköztárnak jó néhány kellékét felvonultatja a magyar sci-fi hagyományban bevett szokás szerint angolszásznak ható művésznéven alkotó „Caaroy Carville” (aki a képregényfesztiválon nem csinált titkot abból, hogy azonos a füzet kiadásáért felelős személlyel). Ha valami elképesztő eredetiségre vágyunk, nem itt találjuk. Igaz, ebben a műfajban erre nem is nagyon van lehetőség, de még csak valós igény sem. Az olvasó érdekes karaktert, izgalmas sztorit és jó sok akciót vár, és a Titánember ezt gyermekbetegségei dacára teljesíti, miközben a magyarosságot sem erőlteti túl.

Az EpicLine pedig tehát ezentúl rendezvényes kiadvány lesz, és az első ilyen új szám már meg is jelent, benne a Vadregény folytatásával. Amiért külön dicséret érdemel: hat fiatal alkotónak biztosított megjelenési lehetőséget egy-egy oldal erejéig, vannak köztük ígéretesek.

Titánember. Színes, irkatűzött, 24 oldal, megjelenik havonta. Kiadó: Juhász-Nagy Gábor. EpicLine 12. Színes, irkatűzött, 32 oldal. Kiadó: Tálosi András.

 

Ha Magyarországon a képregény réspiac, nem is tudom, milyen szóval lehetne kifejezni azt, amit a pár hónappal ezelőtt alakult ZSIGER.hu igyekszik betölteni. A még az alternatív kiadványokhoz képest is alacsony példányszámban és az átlagosnál vastagabb papíron megjelenő, kifejezetten dedikálásra előkészített képregények mellett nyomatokkal és extrákkal próbálkozó kiadó elsősorban internetes gerillamarketinggel igyekszik felhívni magára a figyelmet, és első magyar kiadóként standot állított a Vienna Comixon.

Az induló kínálatból feltétlenül a Jáger Attila munkásságát bemutató kiadványokat emelném ki. A fiatal képregényalkotó egyéni látásmódja eddig kevéssé keltette fel más kiadók érdeklődését, így most először jutott publikálási lehetőséghez (mármint itthon, hiszen észtországi ösztöndíja idején már megjelent egy antológiában).

Két, egyszerre megjelent kiadványa közül a Kerekesszánkó nem adja magát könnyen, mivel Jáger nem az a fajta alkotó, aki a könnyű megoldásokat keresi. A szöveg nélküli oldalak között az összefüggést a gördeszka (és a gördeszkás) teremti meg, történet gyanánt álomszerű történéseket ábrázolnak a rajzok. Csodákat, amiket a skate-es beleláthat a világba, amely mellett elrohan, félelmeket, amelyektől a törékeny deszka biztonsága óvja meg. Aprólékos rajzok, örvénylő képek, őrült szerkezetek. A Zsiger előtt képregényei rövidebbek, de külön-külön és együttesen is talán még izgalmasabbak. Kiderül, hogy Jáger Attila több stílusban is tud rajzolni, hogy nyughatatlan kísérletező, és ha ez érdekelné, tudna ő „egyszerű”, lineáris történeteket is írni. Vagy éppen körköröset. Rövidet, egyoldalasat, stripet, kötött kereteset.

Jáger Attila: Kerekesszánkó, Zsiger előtt. Fekete-fehér, irkatűzött. Kiadó: ZSIGER.hu.

 

Végül pedig a reklám helye: a Papírmozi rovat korábbi illusztrátora, Fritz Zoltán csokitábla méretű, gyönyörűen kivitelezett kiadványba gyűjtötte össze mind az 50 Filmstripet és egy hetilapban megjelent, aktuális jellegű képsorait. A 200 példányban megjelent képregény közvetlenül a szerzőtől szerezhető be: zfritz.flash@gmail.com.

Fritz’Strips. Színes, puhafedeles, 96 oldal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2/07 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12300